Introduction: Left common pulmonary vein is the most common anatomical variant of pulmonary veins that may affect the outcome of pulmonary vein isolation.
Objective: Our aim was to compare procedural data and outcomes in patients with common trunk versus normal left atrial anatomy for radiofrequency and cryoballoon catheter ablation.
Method: Data from patients who underwent pulmonary vein isolation for atrial fibrillation and had a preprocedural cardiac CT scan at our Institution between 01. 10. 2019 and 10. 03. 2022 were retrospectively evaluated. We defined a common trunk where the left superior and inferior pulmonary vein merged at least 5 mm before the left atrial ostium.
Results: From the study population (n = 210), data from 42 patients with a left common trunk (LCPV group) and 60 patients with normal left atrial anatomy (control group) were examined. No significant differences were found between the common trunk and the control group in terms of demographic data. There was no significant difference between the two groups in procedural data for radiofrequency and cryoballoon ablation (procedure time, fluoroscopy time, left atrial dwelling time, radiation dose). After radiofrequency ablation, the success rate at 1-year follow-up was 72.0% in the common trunk group and 76.2% in the control group (p = 0.659). For cryoballoon ablation, the success rate was 64.7% and 69.2% for common trunk and normal anatomy, respectively (p = 0.641).
Conclusion: There was no significant difference in the procedural parameters and clinical outcome between patients with left common pulmonary vein and those with normal left atrial anatomy. Both radiofrequency and cryoballoon ablation techniques are well suited for this population. Orv Hetil. 2023; 164(4): 140-147.
Bevezetés: A bal oldali közös tüdővénás törzs a tüdővénák leggyakoribb anatómiai variációja, mely befolyásolhatja a tüdővéna-izoláció sikerességét. Célkitűzés: Célunk a beavatkozási adatok és a kimenetel összehasonlítása volt bal oldali közös tüdővénás törzs, illetve normál bal pitvari anatómia esetén, rádiófrekvenciás, illetve krioballonnal végzett katéterablatiót követően. Módszer: A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben 2019. 10. 01. és 2022. 03. 10. között paroxizmális és perzisztens pitvarfibrilláció miatt tüdővéna-izoláción átesett, a beavatkozás előtt cardialis CT-vizsgálattal rendelkező betegek adatait értékeltük retrospektív módon. Bal oldali közös törzsként definiáltunk minden olyan esetet, amelynél a bal oldali felső és alsó tüdővéna legalább 5 mm-rel a bal pitvari beszájadzás előtt összenyílt. Eredmények: A vizsgált populációból (n = 210) 42, bal oldali közös törzzsel (vizsgált csoport) és 60, normál bal pitvari anatómiával rendelkező (kontrollcsoport) beteg adatait elemeztük. A közös törzzsel rendelkező és a kontrollcsoport között a demográfiai adatok és a társbetegségek tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget. A beavatkozási adatokban (beavatkozási időtartam, sugáridő, bal pitvari tartózkodási idő, sugárdózis) rádiófrekvenciás és krioballonnal végzett ablatio esetén nem volt különbség a két csoport között. Rádiófrekvenciás ablatiót követően a sikerarány az 1 éves utánkövetésnél a közös törzzsel rendelkezők esetében 72,0%, a kontrollcsoportban 76,2% volt (p = 0,659). Krioballonos ablatio esetén a sikerarány 64,7%, illetve 69,2% volt közös törzs, illetve normálanatómia esetén (p = 0,641). Következtetés: A beavatkozási paraméterek és a klinikai kimenetel tekintetében nem volt szignifikáns különbség a bal oldali közös tüdővénás törzzsel és a normál bal pitvari anatómiával rendelkező betegek között. Mind a rádiófrekvenciás, mind a krioballonnal végzett ablatio jól alkalmazható ebben a populációban. Orv Hetil. 2023; 164(4): 140–147.
Keywords: atrial fibrillation; common pulmonary vein; közös tüdővénás törzs; pitvarfibrilláció; pulmonary vein isolation; tüdővéna-izoláció.