Functional assessment performed during diagnostic coronary angiography has gained an increasing role during the last few decades. Traditional coronary angiography using only anatomical data cannot provide information whether intermediate lesions cause ischaemia or not, and frequently there is no evidence from non-invasive functional tests with appropriate sensitivity and specificity to guide us regarding the localization and severity of ischaemia. Several studies proved the clinical benefit of the use of invasive functional tests. The functional severity of unrevascularized coronary artery disease is correlated with prognosis. It is important to precisely define the lesions causing ischaemia when we plan to improve the blood supply to the heart. The functional assessment of diffuse or serial lesions is not well established. New investigations and methods have been developed such as pullback pressure gradient or instantaneous wave-free ratio intensity besides the well-established and studied functional tests. This could help us find and revascularize the lesions within a coronary vessel primarily responsible for ischaemia and symptoms or, in the case of diffuse disease and no obvious target, to optimize medical therapy. Orv Hetil. 2022; 163(48): 1902-1908.
A coronariabetegség diagnosztikájában az elmúlt évtizedekben egyre fontosabb szerep jut a koronarográfia során használt invazív funkcionális vizsgálómódszereknek. A hagyományos, csak anatómiai értékekkel számoló koronarográfiás vizsgálat nem nyújt információt arról, hogy az intermedier laesiók okoznak-e vérellátási zavart, illetve gyakran nem áll rendelkezésre a vizsgálat előtt elvégzett, ischaemiát igazoló és lokalizáló, megfelelő szenzitivitású és specificitású noninvazív vizsgálómódszer. Számos tanulmány rávilágított a funkcionális invazív vizsgálómódszerek használata során szerzett klinikai előnyökre. Revascularisatio hiányában a koszorúér-betegség funkcionális súlyossága fordított arányban áll a nemkívánatos cardiovascularis eseményekkel. Lényeges pontja a szív vérellátásának javításakor azoknak az eltéréseknek a kiválasztása, amelyek az ischaemiáért a leginkább okolhatók. A diffúz betegség és többszörös szűkületek invazív funkcionális vizsgálata egyelőre még nincs teljes mértékben tisztázva. A klinikai vizsgálatokkal igazolt módszereken túl új eljárásokat dolgoztak ki az utóbbi időben, mint például a ’pullback pressure gradient’ alkalmazása vagy az ’instantaneous wave-free ratio intensity’. Így lehetőség nyílhat az adott coronarián belül a funkcionálisan súlyos, az éren belüli ischaemiáért, illetve tünetekért elsősorban felelős laesiók kiválasztására és revascularisatiójára vagy diffúz betegség, egyértelműen nem kijelölhető laesio esetén a gyógyszeres kezelés optimalizálására. Orv Hetil. 2022; 163(48): 1902–1908.
Keywords: percutan coronariaintervenció; percutaneous coronary intervention.