Introduction: Raynaud's disease is a vasospastic phenomenon affecting acral areas, which manifests itself in characteristic color changes. Symptoms are affected by mundane things like stress or temperature. There are also differences in the presence and progression of the disease in terms of gender, age, health-damaging behaviors (e.g., smoking) and occupation.
Objective: The aim of our study was to examine how the risk factors assumed in the literature affect the quality of life of patients with Raynaud's disease.
Method: 110 people diagnosed with Raynaud's disease completed a questionnaire on disease-specific quality of life and risk factors.
Results: There was a significant difference between the groups with good and less good quality of life in terms of age (p<0.001), education (p<0.01), type of diagnosis (p<0.001), duration of illness (p<0.001), headache frequency (p<0.01), the influence of cold (p<0.05) and emotions (p<0.01). The groups currently working (p<0.01), drinking coffee more often (p<0.05), attributing less influence to emotions (p<0.001) and cold (p<0.01) had a better quality of life. According to the regression analysis, the type of diagnosis, the duration of the disease, the influencing role of emotions and cold are the most important predictors of Raynaud-specific quality of life.
Conclusion: Our results draw attention to the role of factors that potentially affect the long-term development of the quality of life, thereby identifying the possible focuses of prevention. Orv Hetil. 2022; 163(47): 1880-1885.
Bevezetés: A Raynaud-szindróma egy acralis területeket érintő vasospasticus jelenség, amely jellegzetes színváltozásokban nyilvánul meg. A tüneteket befolyásolják olyan hétköznapi hatások, mint a stressz vagy a hőmérséklet. A nem, az életkor, az egészségkárosító magatartások (például dohányzás) és a foglalkozás tekintetében is találhatók különbségek a betegség jelenlétét és alakulását illetően. Célkitűzés: A kutatás célja a szakirodalomban feltételezett rizikótényezők életminőségre kifejtett hatásának vizsgálata volt Raynaud-szindrómás betegek körében. Módszer: Betegségspecifikus, életminőségre és rizikótényezőkre vonatkozó kérdőívet töltött ki 110, Raynaud-szindrómával diagnosztizált személy. Eredmények: Szignifikáns különbség volt a jó és a kevésbé jó életminőséggel leírható csoportok között az életkor (p<0,001), az iskolázottság (p<0,01), a diagnózis típusa (p<0,001), a betegség időtartama (p<0,001), a fejfájás gyakorisága (p<0,01), a hideg (p<0,05) és az érzelmek (p<0,01) befolyásoló hatása alapján. A jelenleg dolgozó (p<0,01), a kávét gyakrabban fogyasztó (p<0,05), illetve az érzelmeknek (p<0,001) és a hidegnek (p<0,01) kisebb hatást tulajdonító csoportok jobb életminőséggel rendelkeztek. A változók interakciós hatását figyelembe vevő regressziós elemzés szerint a diagnózis típusa, a betegség időtartama, illetve az érzelmek és a hideg szerepe a legfontosabb befolyásolói a Raynaud-specifikus életminőségnek. Következtetés: Eredményeink felhívják a figyelmet az életminőség hosszú távú alakulását potenciálisan befolyásoló tényezők szerepére, kijelölve ezáltal a prevenció lehetséges fókuszait. Orv Hetil. 2022; 163(47): 1880–1885.
Keywords: Raynaud-szindróma; Raynaud’s syndrome; quality of life; risk factors; rizikótényezők; életminőség.