[The possibilities of intrapartum fetal monitorization in obese pregnant women]

Orv Hetil. 2022 Aug 14;163(33):1311-1317. doi: 10.1556/650.2022.32540. Print 2022 Aug 14.
[Article in Hungarian]

Abstract

Obesity, as an epidemic, is one of the major public health challenges of the 21st century. It affects more and more people annually, and through its numerous negative psychological and physical effects as a risk factor it increases the morbidity and mortality of several diseases. It has a major impact on pregnancy; it is well established that both infertility and abortion is more common among obese women. During pregnancy, obesity increases the risk of intrapartum complications, affects the way of delivery, and has an impact on fetal development. Obesity puts an extra burden on the already overloaded maternal circulation, leading to electrophysiological deviations. Increased maternal fat tissue limits the assessment of fetal well-being during labor, which is external fetal monitoring (cardiotocography, CTG) nowadays. It has the advantage of being non-invasive, although subjectivity in the interpretation of the CTG trace and discrepancies in the analysis decreases the sensitivity and the reliability of the method. The current review aims to summarize what kind of intrapartum methods are currently available to have a better assessment of the fetal well-being, and to achieve better perinatal outcomes in the case of obese mothers.

A kóros elhízás mint népbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. Egyre szélesebb néptömegeket érint, és számos szellemi, valamint fizikai kedvezőtlen hatása van, egyéb betegségekkel társulva pedig növeli azok mortalitását, morbiditását. Szülészeti vonatkozásai is ismertek. A kóros elhízással küzdő hölgyeknél nehezebb a teherbe esés, több a vetélés. Az elhízás a várandósság alatt számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, befolyásolja a szülés kimenetelét, a szülés alatt bekövetkező esetleges szövődmények előfordulási arányát, még a magzat fejlődésére is hatással van, ami további problémák kialakulásához vezethet. A várandósság miatt amúgy is terhelt anyai keringésre pedig jelentős többletterhelést jelent az anya kóros elhízása, ami jelentős elektrofiziológiai eltérésekben is megmutatkozhat. Az anyai hasfal vastagsága emellett jelentősen megnehezítheti a magzatok állapotának ellenőrzését. Ennek jelenleg a legszélesebb körben használt módja a hagyományos kardiotokográfia. Előnye a könnyű használhatóság mellett a noninvazivitása. Hátránya, hogy nem mindig ad pontos képet a magzatok valós, méhen belüli állapotáról, emellett a regisztrálás hatékonyságát a magzat, illetve az anya túlzott súlygyarapodása jelentősen ronthatja. A jelen összefoglalóban a világirodalmi adatok áttekintésével arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen eszközök érhetők el, illetve milyen fejlesztések folynak a magzatok méhen belüli állapotának pontosabb, az anya testsúlyától kevésbé függő észlelését lehetővé tévő módszerek kidolgozására. Orv Hetil. 2022; 163(33): 1311–1317.

Keywords: elhízás; fetal monitoring; intrapartum; magzati monitorizálás; obesity; perinatology; perinatológia.

Publication types

  • Review

MeSH terms

  • Cardiotocography*
  • Female
  • Humans
  • Labor, Obstetric*
  • Obesity / complications
  • Pregnancy
  • Prenatal Care
  • Reproducibility of Results