Neonatal brachial plexus palsy - early diagnosis and treatment

Ideggyogy Sz. 2022 Jul 30;75(7-08):247-252. doi: 10.18071/isz.75.0247.

Abstract

Background and purpose: The incidence of brachial plexus palsy (BPP) has decreased recently, but the indivi-d-ual's quality of life is endangered. To provide better chan-ces to BPP neonates and infants, the Department of Developmental Neurology worked out, introduced, and applied a complex early therapy, including nerve point stimulation.

Methods: After diagnosing the severity of BPP, early intensive and complex therapy should be started. Appro-x-imately after a week or ten days following birth, the slightest form (neurapraxia) normalizes without any intervention, and signs of recovery can be detected around this period. The therapy includes the unipolar nerve point electro-stimulation and the regular application of those elemen-tary sensorimotor patterns, which activate both extremities simultaneously.

Results: With the guideline worked out and applied in the Department of Developmental Neurology, full recovery can be achieved in 50% of the patients, and even in the most severe cases (nerve root lesion), functional upper limb usage can be detected with typically developing body-scheme.

Conclusion: Immediately starting complex treatment based on early diagnosis alters the outcome of BPP, providing recovery in the majority of cases and enhancing the everyday arm function of those who only partially benefit from the early treatment.

Background and purpose: A szülési plexus brachialis laesio gyakorisága az utóbbi években csökkenést mutat, a csökkenő szülésszámnak megfelelően. A szülési felkarbénulás – nem megfelelően kezelt – formában lényegesen rontja az egyén beilleszkedését, mindennapi életét és így életminőségét is. A szülési felkarbénult újszülöttek és csecse­mők gyógyulásának elősegítése érdekében a Fejlődés­neurológiai Osztály idegpont-stimulációt is magába foglaló, komplex kezelési módszert dolgozott ki.

Methods: A szülési felkarbénulás súlyosságának meg­állapítása után korai intenzív kezelést kell indítani. A legenyhébb forma (neurapraxia) a szülést követő 7–10 nap elteltével beavatkozás nélkül normalizálódik. Azokban az esetekben, amikor terápiára van szükség, többek között elektromos unipoláris idegpont-stimulációt alkalmazunk. A módszer magába foglalja az érintett idegek idegpont felőli rendszeres elektromos ingerlését, és azoknak a vele­született, szenzomotoros elemi mozgásmintáknak a strukturált gyakorlását, melyek a két felső végtag szimmetrikus mozgását segítik elő.

Results: A Fejlődésneurológiai Osztály által kidolgozott és rendszeresen alkalmazott komplex kezelési módszer az esetek közel felében teljes gyógyulást eredményez, és lényegesen javítja azok életkörülményeit is, akiknél csak részleges eredmények érhetőek el.

Conclusion: A korai diagnózison alapuló, azonnal megkezdett komplex terápia javítja a szülési plexus bra­chialis laesio kimenetelét, az esetek zömében teljes gyógyulást eredményezve, és a részleges gyógyulással járó esetekben is javítja a mindennapos karműködést.

Keywords: brachial plexus palsy; early complex treatment; early diagnosis; functional electrotherapy through nerve points.

Publication types

  • Review

MeSH terms

  • Brachial Plexus Neuropathies* / diagnosis
  • Brachial Plexus Neuropathies* / therapy
  • Brachial Plexus*
  • Early Diagnosis
  • Humans
  • Infant
  • Infant, Newborn
  • Neonatal Brachial Plexus Palsy* / diagnosis
  • Neonatal Brachial Plexus Palsy* / therapy
  • Paralysis / diagnosis
  • Paralysis / etiology
  • Paralysis / therapy
  • Quality of Life