Introduction: Among the health needs related to an aging society, the increase in the number of hip replacement surgeries stands out. Objective: The study aimed to examine the socio-demographic data of patients operated in the private and state health care with total hip arthroplasty in different approaches, and to compare their quality of life before and after surgery. Data and methods: Patients were selected by simple convenience sampling technique at the Department of Orthopedics, Clinical Centre of the University of Pecs and at the Da Vinci Private Clinic in Pecs. Patients completed a complex questionnaire before the surgery and 6 weeks later. We evaluated socio-demographic data, disease and surgical conditions. Two international questionnaires were also completed (SF-36, Oxford Hip Score). Results: The research involved 164 persons, 75 persons of the state care, 89 persons of the private care. The proportion of villagers was significantly higher in the state care (p = 0.014), while mainly metropolitans were found in the private care. The proportion of primary (p < 0.001) and secondary education (p = 0.042) was significantly higher for state care patients, while higher education was prevalent among patients treated in the private sector (p < 0.001). In the state care the proportion of pensioners (p = 0.005), in the private care the proportion of intellectual workers and contractors was significantly higher (p < 0.001). Both groups' quality of life showed significant improvement (p < 0.001). Conclusion: Patients in the two groups significantly differed in socio-demographic characteristics, but both showed significant improvements in the quality of life 6 weeks after surgery.
Bevezetés: Az idősödő társadalomhoz kapcsolódó egészségügyi szükségletek közül kiemelkedik a csípőprotézis-műtétek számának emelkedése. Célkitűzés: Kutatásunk célja a különböző feltárásokban végzett csípőízületi endoprotetizált betegek szociodemográfiai adatainak vizsgálata, valamint a műtét előtti és a műtétet követő életminőség összehasonlítása az állami és a magánegészségügy tekintetében. Adatok és módszerek: Vizsgálatunk mintáját a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Ortopédiai Klinikájának és a pécsi Da Vinci Magánklinikának a csípőprotetizált betegei közül választottuk ki egyszerű, kényelmi mintavételi technikával. A kérdőíves felmérés a műtét előtt és 6 héttel a műtét után került lebonyolításra. A kérdőív kitért a résztvevők szociodemográfiai adataira, a betegség és a műtét körülményeire, továbbá tartalmazott két nemzetközi kérdőívet (SF-36, Oxford Hip Score). Eredmények: A kutatásban 164 fő vett részt, 75 fő az állami egészségügy és 89 fő a magánegészségügy betegeként. Az állami egészségügy betegeinek körében szignifikánsan magasabb volt a falusi lakosok aránya (p = 0,014), míg a magánegészségügyben a nagyvárosi pácienseké. Az állami betegek esetében magasabb volt az alapfokú (p<0,001) és a középfokú (p = 0,042), míg a magánbetegeknél a felsőfokú (p<0,001) iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az állami betegek között nagyobb volt a nyugdíjasok (p = 0,005), a magánegészségügyben pedig a szellemi munkások és a saját vállalkozással rendelkezők aránya (p<0,001). 6 hét után mindkét csoport életminősége szignifikáns javulást mutatott (p<0,001). Következtetés: Az állami és a magánegészségügy betegeinek szociodemográfiai jellemzői jelentősen különböznek, ám 6 héttel a csípőprotézis-műtét után mindkét csoport életminősége szignifikáns javulást mutatott. Orv Hetil. 2022; 163(26): 1037–1046.
Keywords: Oxford Hip Score; SF-36; csípőprotézis; health care; hip prosthesis; quality of life; állami és magánegészségügy; életminőség.