Összefoglaló. Bevezetés: Nagyszámú kutatás igazolta, hogy a dohányzás növeli a legjelentősebb krónikus betegségek kockázatát. Habár 2009 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon a hagyományos dohányzók aránya, az e-cigarettát kipróbálóké az utóbbi években folyamatosan növekszik. Célkitűzés: A 2018-ban a felnőtt lakosság körében végzett Népegészségügyi Felmérés dohányzásra és e-cigaretta-használatra vonatkozó eredményeinek bemutatása az előző vizsgálatok tükrében. Módszer: A kérdőíves felmérésben 1586 fő került személyesen lekérdezésre. Az iteratív súlyozás a többlépcsős mintavételi designhatást és a 2016-os mikrocenzus adatait vette figyelembe. Eredmények: 2018-ban a dohányzók aránya a magyar felnőtt lakosság körében 28,7% (95% MT: 26,3-31,1%), az e-cigarettát használók aránya pedig 1,7% (95% MT: 1,1-2,5%) volt. Az iskolai végzettség a 65 év alattiak esetében a dohányzást befolyásoló tényező volt (EH: 3,32; 95% MT: 2,53-4,34), de a 65 éves és annál idősebb korcsoportban már nem (EH: 1,11; 95% MT: 0,59-2,09). Az e-cigarettát kipróbálók és használók között a leginkább említett (54,3% 95% MT: 44,0-64,5%) motivációs tényezőcsoport a dohányzásról való leszokással, az ártalomcsökkentéssel és a visszaesés megelőzésével volt kapcsolatos. A 65 éves és idősebb korcsoportban a dohányzók aránya 2015-höz képest emelkedett. 2018-ban az alapfokú iskolai végzettségűek körében volt a legmagasabb a dohányzók aránya, míg 2014-ben az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek körében. Következtetés: Bár összességében csökkent, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek körében emelkedett a dohányzók aránya Magyarországon. Az e-cigarettát kipróbálók és használók száma növekvő tendenciát mutat hazánkban. Eredményeink az alacsony iskolai végzettségűekre kiemelten fókuszáló, megelőző és leszokást támogató népegészségügyi alprogramokat is tartalmazó komplex beavatkozást sürgetnek. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31-38.
Introduction: The body of evidence suggests that smoking increases the risk of the most prevalent chronic diseases. Although the proportion of traditional smokers in Hungary has been on a declining trend since 2009, the proportion of those who tried e-cigarette has been steadily increasing in recent years.
Objective: To present - in the light of previous studies - the results of the Public Health Survey among adults in 2018 on smoking and e-cigarette use.
Method: 1586 persons were personally interviewed in a survey. The iterative weighting algorithm considered both the design effect of multistaged sampling and the 2016 Hungarian microcensus.
Results: In 2018, the proportion of smokers in the Hungarian adult population was 28.7% (95% CI 26.3-31.1%), and the proportion of e-cigarette users was 1.7% (95% CI 1.1-2.5%). Educational level was a predictor of smoking among respondents younger than 65 years old (OR 3.32; 95% CI 2.53-4.34), but not for those aged 65 years or older (OR 1.11; 95% CI 0.59-2.09). Among e-cigarette ever or current users, the most commonly mentioned (54.3% 95% CI 44.0-64.5%) motivational factor-group to try or use e-cigarettes included motivations to quit smoking, to reduce harm, and to avoid relapsing. In the population aged 65 years old or older, the proportion of smokers increased compared to 2015. The proportion of smokers was the highest among those with primary education in 2018, while in 2014, it was the highest among those with secondary education without a graduation certificate.
Conclusion: In Hungary, although overall smoking rates are declining, the smoking rate in the low educational group and among the elderly increased. The number of people trying or using e-cigarettes is showing an increasing trend in our country. Our results call for a complex public health intervention program including prevention and smoking cessation supporting subprograms with high focus on those with primary education. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31-38.
Keywords: age-groups; dohányzás; e-cigaretta; e-cigarette; educational status; iskolai végzettség; korcsoport; prevalence; prevalencia; smoking.