The new coronavirus, SARS-CoV-2, which causes the COVID-19 disease can lead to severe acute respiratory distress syndrome (ARDS). It poses a serious challenge to the health care system, especially intensive care. Neurological patients, usually of advanced age and with a myriad of comorbidities, are at particular risk through the impact of the new coronavirus on their condition and nutritional capacity. Stroke is a leader in morbidity and mortality data, with a focus on dysphagia and its complications due to COVID-19 disease and acute cerebrovascular accident. In the acute phase of stroke, 30-50% of patients suffer from dysphagia, which still shows a prevalence of 10% six months later. Dysphagia results in decreased or insufficient fluid and nutrient uptake, supp-lemented by inactivity, leading to malnutrition and sarcopenia, which worsens overall condition, outcome, and rehabilitation efficiency. Screening and early detection of swallowing disorders is a fundamental issue in order to develop a personalized and timely-initiated nutritional therapy strategy. Nutritional therapy plays a key role in frequent intensive care due to COVID-19 disease, where it increases the chances of recovery and reduces the length of stay in the intensive care unit and mortality. This is especially true in critically ill patients requiring prolonged ventilation. In COVID-19 diagnosed patients, screening for dysphagia, bedside assessment, and instrumental examination, followed by swallowing rehabilitation, are of paramount importance. Stroke can also be a complication of the COVID-19 infection. Care for cerebrovascular patients has also adapted to the pandemic, "triazination" has become systemic, and dysphagia screening for stroke patients and nutritional therapy adapted to it have also shed new light.
A Covid-19 betegséget okozó új koronavírus, a SARS-CoV-2, súlyos akut respirációs distressz szindrómához vezethet (ARDS), komoly kihívás elé állítva az egészségügyi ellátórendszert, kiemelten az intenzív terápiás ellátást. Az általában magas életkorú és számtalan társbetegséggel küzdő neurológiai betegek kiemelten veszélyeztetettek az új koronavírus állapotukra és táplálkozási képességükre gyakorolt hatása révén. A stroke vezető helyen áll a betegség morbiditási és mortalitási adatai alapján, így a Covid-19 betegség és a heveny agyi érkatasztrófa miatt bekövetkezett dysphagiára és annak szövődményeire is kiemelt figyelem irányul. A stroke akut szakaszában a betegek 30–50%-a szenved nyelészavarban, mely 6 hónappal később is még 10%-os prevalenciát mutat. A dysphagia következtében csökkent vagy elégtelen folyadék- és tápanyagfelvétel, kiegészülve az inaktivitással, malnutritióhoz és sarcopeniához vezet, mely rontja az általános állapotot, kimenetelt és a rehabilitáció hatásfokát. A nyelészavar szűrése és korai felismerése az alapja a személyre szabott és időben elkezdett táplálásterápiás stratégia kialakításának. A táplálásterápiának kiemelt szerepe van a Covid-19 betegség következtében gyakori intenzív terápiás ellátásban, növeli a gyógyulási esélyeket és csökkenti az intenzív osztályon tartózkodás hosszát és a mortalitást. Ez különösen igaz a prolongált lélegeztetésre szoruló, kritikus állapotú betegek esetében. Az igazolt Covid-19-betegek esetében a dysphagia szűrésének, az ágy melletti felmérésnek és műszeres vizsgálatnak, majd a nyelés rehabilitációjának kiemelt jelentősége van. A stroke lehet a Covid-19-fertőzés szövődménye is. A cerebrovascularis betegek ellátása is alkalmazkodott a pandémiához, a „triázsolás” rendszerszintűvé vált, és új megvilágításba került a stroke-betegek dysphagiaszűrése és az arra adaptált táplálásterápia egyaránt.
Keywords: COVID-19; dysphagia; malnutrition; stroke.