Pompe disease (PD) is a rare lysosomal disease caused by the deficient activity of acid alpha-glucosidase (GAA) enzyme due to mutations in the GAA gene. The enzymatic deficiency leads to the accumulation of glycogen within the lysosomes. Clinically, the disease has been classically classified in infantile and childhood/adult forms. Presently cc. close to 600 mutations distributed throughout the whole gene have been reported. The c.-32-13T>G splice mutation that is very common in patients of Caucasian origin affected by the childhood/adult form of the disease, with an allelic frequency close to 70%. Enzyme replacement treatment (ERT) is available for the patients with Pompe disease (Myozyme). In this paper, we are presenting the long term follow up of 13 adult onset cases treated more than 5 years. The longest follow up was 15 years. To evaluate the treatment efficacy, the 6 minutes walking test (6MWT) and the respiratory functions were monitored annually. The analysis revealed that at the beginning of ERT for 3-4 years the 6MWT had been generally increasing, then it declined, and after 10 years it was lower in 77% of the cases than it had been at the start of the treatment. In 23% of the cases the 6MWT increased during the follow up time. Only one of the patients become wheelchair dependent during the follow-up period. The respiratory function showed similar results especially in supine position. A high degree of variability was observed among patients in their responses to the treatment, which only partially associated with the antibody titer against the therapeutic protein. The efficacy of the ERT was associated with the type of the disease causing mutation, the baseline status of the disease, the lifestyle and the diet of the patient. The long-term follow up of the patients with innovative orphan drugs is necessary to really understand the value of the treatment and the need of the patients.
A Pompe-kór (PD) egy ritka lizoszomális tárolási betegség, amit a GAA gén mutációja következtében kialakuló α-glükozidáz (GAA) enzim elégtelen mûködése okoz. Az enzimdeficientia a glikogén lizoszomális felszaporodásához vezet. A betegségnek két klinikai formája ismert, az újszülöttkori, valamint a késôi forma. Jelenleg a betegség hátterében a GAA génnek közel 600 mutációja ismert. A kaukázusi populációban a késôi forma hátterében a c.-32-13T>G mutáció a leggyakoribb, az allélfrekvencia közel 70%. A Pompe-kórt enzimpótló terápiával (ERT) tudjuk kezelni, kéthetente Myozyme infúzió adásával. Közleményünkben 13, több mint öt éve kezelt, késôi kezdetû formában szenvedô beteg hosszú távú követését mutatjuk be. A leghosszabb követési idô 15 év volt. A kezelés eredményességének megítélésére évente mértük a 6 perces járótávolságot és a légzésfunkciót. Az adatok alapján a 6 perces járótávolság az enzimpótló kezelés indítása után körülbelül 3-4 évig javult, ezt követôen az esetek többségében a megtett távolság csökkent. A több mint 10 éves követés után a kezdeti 6 perces járótávolsághoz képest romlást tapasztaltunk az esetek 77%-ában, javulást az esetek 23%-ában. A követés ideje alatt mindössze egyetlen beteg került kerekesszékbe. A légzésfunkció, különösen fekvô helyzetben hasonlóan alakult. A betegek terápiára adott válaszában nagy variabilitást figyeltünk meg, ami csak részben mutatott összefüggést a terápiás fehérje ellen termelôdô antitestszinttel. Az ERT eredményessége jelentôsen függött a betegséget okozó mutáció típusától, a betegség státuszától a kezelés kezdetekor, a beteg fizikai aktivitásától és táplálkozási szokásaitól. Az innovatív orphan gyógyszerekkel kezelt betegek hosszú távú követése kiemelkedôen fontos ahhoz, hogy megismerjük a kezelés valós hasznát és a betegek igényeit.
Keywords: 6 minutes walking test; FVC; Pompe disease; enzyme replacement treatment (ERT); long-term follow-up.