Introduction and aim: Peripheral artery disease and lower extremity artery disease occur in 4 to 6% of the population. In Hungary, the number of major amputations was 6798 in the observed period. With timely and appropriate treatment, the number of leg amputations (30-day mortality: 20%, 2-year mortality: 40-60%) can be effectively reduced. The purpose of this study is to identify the territorial differences within Hungary with regard to the care pathways of these diseases. Method: We performed a retrospective data analysis of the peripheral vascular treatment using 2015-2017 claim data of the National Health Insurance Fund of Hungary. Territorial differences in mortality rates were examined by descriptive statistics. Correlation analysis was performed to describe any relationship between mortality rates and other factors. Results: The subregional level analysis (n = 175) revealed 4 times differences across the country proving that high domestic amputation rates are partially due to the extreme amputation rates in 30 percent of the subregions. Multiple stratified regression analysis revealed that the proportion of districts where endovascular therapy is not available (n = 159), the university education level of the population (β1 = -0.13, 95% CI: -0.18 to -0.09) and the proportion of those over 65 years of age (β1 = 0.14, 95% CI: 0.03-0.24) were significantly associated with amputation rate. In districts with available endovascular therapy (n = 14), age distribution of population (β1 = 0.7, 95% CI: 0.42-0.98) was associated with the frequency of amputations. Conclusion: Regional and social disparities in incidence, prevalence and mortality rates significantly vary greatly across Hungary, but also provider capacities (with relevant competencies) influence strongly the development and progression of the disease. Orv Hetil. 2020; 161(18): 744-755.
Bevezetés és célkitűzés: A perifériás artériás betegségek legnagyobb alcsoportját az alsó végtagi verőérbetegségek képezik, melyek a népesség mintegy 4–6%-ában fordulnak elő. Magyarországon a vizsgált időszakban összesen 6798 major amputációra került sor. Az időben és megfelelő módszerrel elvégzett kezeléssel az alsó végtagi amputációk (melyek 30 napos mortalitása 20%, 2 éves mortalitása pedig 40–60% közötti) száma hatékonyan csökkenthető. Tanulmányunk célja feltárni az ellátásban rejlő területi különbségeket. Módszer: A perifériás erek kezelése finanszírozási adatainak bemutatása során retrospektív adatelemzést végeztünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2015–2017. évi finanszírozási adatainak felhasználásával. A halálozási arány területi különbségeit leíró statisztikával vizsgáltuk, elemezve a halálozási arányszám és egyéb faktorok közötti esetleges összefüggéseket. Eredmények: A kistérségi – járási szintű – elemzés (n = 174) nagy különbségeket tárt fel az országon belül az amputációk 10 ezer lakosra jutó arányát tekintve. Igazolta, hogy az amputációk döntő többségét a járások 30%-ában végzik, vagyis a kiemelkedő rossz hazai amputációs arányszámot a járások mintegy 30%-ának nagyon kedvezőtlen adata okozza. Regressziós elemzés támasztotta alá a járási szintű, akár négyszeres területi különbségek mögött meghúzódó kapcsolatot az amputációs ráta és az egyes szocioökonómiai tényezők, illetve az endovascularis radiológiai ellátás elérhetősége között. A rétegzett többszörös regressziós elemzés rávilágított arra, hogy azokban a járásokban, ahol nem érhető el az endovascularis ellátás (n = 159), az egyetemi végzettségűek aránya sokkal alacsonyabb (β1 = –0,13, 95% CI: –0,18 – –0,09) és a 65 év felettiek aránya magasabb (β1 = 0,14, 95% CI: 0,03–0,24), ami egymás hatásától függetlenül szignifikánsan befolyásolja az amputációs rátát. Azokban a járásokban viszont, ahol elérhető volt az intervenciós radiológiai ellátás (n = 14), a lakosság életkori megoszlása hatott a leginkább (β1 = 0,7, 95% CI: 0,42–0,98) az amputációk gyakoriságára. Következtetés: Területi és szociális alapon jelentős különbségek tapasztalhatók az országban incidenciában, prevalenciában és halálozási rátában is. A betegség kialakulásában, előrehaladásában erőteljesen megjelennek a szociális, képzettségbeli és jövedelmi különbségek, illetve a lakóhelyközeli ellátóhelyi kapacitások hatása is. Orv Hetil. 2020; 161(18): 747–755.
Keywords: amputation; chronic limb-threatening ischemia; peripheral arterial disease; socio-economic factors; territorial inequality; területi egyenlőtlenség.
© Szerző(k)/The Author(s).