[Prognostic factors of the medication-related osteonecrosis of the jaw]

Orv Hetil. 2020 Feb;161(8):283-289. doi: 10.1556/650.2019.31621.
[Article in Hungarian]

Abstract

Introduction: The potential risk factors of the medication-related osteonecrosis of the jaw remain the subject of research because of the different results of the studies. Aim: In our study, we examined the potential prognostic factors of the medication-related osteonecrosis of the jaw. Method: Patients with medication-related osteonecrosis of the jaw presenting between June 2006 and November 2013 were included in this study. Prognosis was examined, based on stage improvement, healing and the rate of relapse. The minimum follow-up time was 5 years. Statistical analysis: The results were evaluated by Fisher's exact test, Mann-Whitney test, Kruskal-Wallis probe and chi-square test. The outcomes were accepted as significant when the p value was <0.05. Results: The stage stated at the first check-up indicated poor prognosis (p = 0.009). The relapse rate of patients with non-insulin-dependent diabetes mellitus was significantly higher than the relapse rate of those without diabetes mellitus (p = 0.050). Regarding the relapse rate, the relationship between patients receiving anti-estrogen therapy and those without hormonal therapy was significant (p = 0.036). The prognosis of mandibular necrosis was significantly worse (p = 0.003) than the prognosis of maxillary necrosis. We did not find significant connection between prognosis and gender, age, administration route of bisphosphonate, invasive procedures preceding the necrosis, chemotherapeutic and steroid treatment. Conclusion: Of the factors studied here, the stage stated at the first check-up, the localization of the necrotic bone parts, diabetes mellitus and anti-estrogen therapy used simultaneously with the antiresorptive therapy affected the prognosis of the medication-related osteonecrosis of the jaw. Orv Hetil. 2020; 161(8): 283-289.

Absztrakt: Bevezetés: A gyógyszer okozta állcsontnekrózis (MRONJ) prognózisában szerepet játszó lehetséges rizikófaktorok – az egyes faktorok esetében kapott eltérő eredmények miatt – továbbra is kutatások tárgyát képezik. Célkitűzés: Munkánk során a MRONJ prognózisában szerepet játszó lehetséges rizikófaktorokat vizsgáltuk. Módszer: Kutatásunkba a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján 2006 júniusa és 2013 novembere közötti időszakban MRONJ miatt sebészi terápiával kezelt pácienseket vontuk be, minden egyéb beválogatási kritérium nélkül. A megbetegedés prognózisát a stádiumjavulás, a gyógyulás és a relapsusráta alapján vizsgáltuk. Az utánkövetési idő minden beteg esetében minimum 5 év volt. Statisztikai analízis: Eredményeink kiértékelését a Fisher-féle egzakt teszt, a Mann–Whitney-teszt, a Kruskal–Wallis-próba és a khi-négyzet-teszt segítségével végeztük. Szignifikáns eredménynek fogadtuk el, ha a p<0,05 volt. A kiértékeléshez az SPSS Statistics 22.0 programot használtuk. Eredmények: Az első találkozáskor rögzített stádium szignifikánsan rontotta a megbetegedés prognózisát (p = 0,009). A diabetes mellitusban szenvedő betegek relapsusrátája a cukorbetegséggel nem rendelkezőkhöz viszonyítva szignifikánsan magasabb (p = 0,050). A relapsusráta tekintetében az ösztrogénellenes terápiában részesült betegek és a hormonkezelést nem kapott betegek közötti összefüggés szignifikáns (p = 0,036). A mandibulán kialakult nekrózisok prognózisa szignifikánsan rosszabb (p = 0,003), mintha a maxillában alakultak volna ki. Vizsgálati eredményeink a nem, az életkor, a biszfoszfonát adagolási formája, a nekrózist megelőző invazív szájüregi beavatkozások, valamint a kemoterápiás és szteroidkezelés esetében nem mutattak statisztikailag igazolható összefüggést a megbetegedés prognózisával. Következtetés: A kutatásunk során vizsgált tényezők közül a MRONJ prognózisát a diagnosztizáláskor észlelt stádium, az állcsont-lokalizáció, a kísérő betegségként fennálló diabetes mellitus, a biszfoszfonátterápia mellett alkalmazott ösztrogénellenes terápia befolyásolja. Orv Hetil. 2020; 161(8): 283–289.

Keywords: MRONJ; bisphosphonate; biszfoszfonát; gyógyszer okozta állcsontnekrózis; medication-related osteonecrosis of the jaw; prognostic factor; prognosztikai faktor.

MeSH terms

  • Bisphosphonate-Associated Osteonecrosis of the Jaw / therapy*
  • Humans
  • Prognosis