Out-of-hospital cardiac arrest (OHCA) presents a great challenge for the health care systems even in the highly developed countries. For several decades, our greatest efforts have been directed toward the improvement of the prehospital management, including promotion of lay resuscitation and deployment of public access automated defibrillators. Recently, the importance of the hospital phase of the OHCA-management has been also emphasized. Attention has been paid to targeted temperature management and also to early coronary intervention. For those patients who present with ST-elevation on their post-resuscitation ECG, our approach is straightforward: urgent coronary angiography is indicated. The optimal management of those survivors of OHCA who present without ST-elevation is, however, still debated. Although up to 30% of these subjects also suffer from acute occlusive epicardial coronary disease, the clear benefit of urgent coronary angiography for the whole group is yet to be documented. Several large-scale randomized studies are under way to resolve this question. In our present review we detail the above controversies and outline the future directions. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1826-1831.
Absztrakt: A kórházon kívüli hirtelen szívhalál a világ fejlett országaiban jelenleg is nagy kihívást jelent. Erőfeszítéseink elsősorban az ellátás prehospitális szakaszára irányulnak, hiszen az itt nyújtott segítség előnyeit utóbb már semmi sem pótolhatja. Igyekszünk felvilágosító munkával növelni a laikus újraélesztés arányát, növelni a közterületi automata defibrillátorok számát, megkönnyíteni azok elérhetőségét. Az utóbbi időben a kórházi fázisban történő ellátás jelentőségét is egyre inkább felismerjük. A postresuscitatiós ellátásban a hőmérsékletkontroll mellett az egyik legfontosabb kulcspont a korai koronarográfia, illetve szükség esetén a katéteres intervenció. A primer koronarográfia és intervenció indikációja egyértelmű azon betegeknél, akiknek az újraélesztés után készült EKG-felvételén ST-eleváció látható. Számukra közvetlen utat kell biztosítani a katéteres laboratóriumok felé. A nem ST-elevációs alcsoport optimális ellátása még tisztázásra vár. Tény, hogy közülük is minden harmadiknál, negyediknél számíthatunk okkluzív epicardialis koszorúér-betegségre, ennél az alcsoportnál azonban még nem bizonyított, hogy a közvetlen út a katéteres laboratóriumba milyen módon befolyásolja a későbbi kilátásokat. Jelenleg számos tanulmány folyik a témában, összefoglalónkban ezeket a forrongó kérdéseket mutatjuk be. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1826–1831.
Keywords: kórházon kívüli hirtelen szívhalál; out-of-hospital cardiac arrest; post-resuscitation management; postresuscitatiós ellátás; sürgősségi koszorúér-angiográfia; urgent coronary angiography.