Despite of the symptoms of vertigo have been known since thousands of years, it was evident by the research of the pioneer scientists of the 19th century (Flourens, Ménière, Breuer and others) that dizziness can also be attributed to inner ear disfunctions. The discovery of the vestibulo-ocular reflex was an important milestone (Endre Hőgyes, 1884). The vestibulo-ocular reflex stabilizes images on the retina by rotating the eyes at the same speed but in the opposite direction of head motion. The milestone discovery of Hőgyes by stimulating individual labyrinth receptors and recording the activity of eye muscles were verified by János Szentágothai in 1950. Low-frequency lesions of the angular vestibulo-ocular reflex can be investigated by caloric test (Robert Bárány,1906), high-frequency lesions by head impulse test (Gabor Michael Halmagyi and Ian Stewart Curthoys, 1988).
A szédülés évezredek óta ismert tünet, azonban csak a 19. század úttörő vestibularis kutatóinak (Flourens, Ménière, Breuer és mások) a munkássága révén vált nyilvánvalóvá, hogy a vertigo belsőfül-károsodás miatt is kialakulhat. A kutatásban mérföldkövet jelentett a vestibuloocularis reflexív felfedezése (Hőgyes Endre, 1884). A reflex feladata, hogy stabilizálja a retinán a fixált tárgy képét azáltal, hogy a szemeket azonos sebességgel a gyors fejmozgással ellentétes irányba forgatja. Hőgyes korszakos felfedezését Szentágothai János igazolta 1950-ben individuális labyrinthusreceptor-ingerléssel és a szemizmok aktivitásának a regisztrálásával. Az angularis vestibuloocularis reflex alacsony frekvenciájú laesiói a kalorikus reakcióval (Bárány Róbert, 1906), míg magas frekvenciájú laesiói a fejimpulzusteszttel detektálhatóak (Gabor Michael Halmagyi és Ian Stewart Curthoys, 1988).
Keywords: history of medicine; vestibular research; vestibulo-ocular reflex.