Introduction: Uveitis is characterized by inflammation of the middle layer of the eye. Its overall incidence is low. Autoimmune diseases and infections are the most common underlying diseases. Out of the autoimmune diseases, juvenile idiopathic arthritis is associated most frequently with uveitis. The topical ophthalmological treatment may fail in a significant proportion of the patients and immunomodulatory therapy may be required. Aim and method: In a retrospective study, data of 33 children diagnosed and treated with uveitis at the Department of Pediatrics and Ophthalmology, University of Pécs during the last 5 years were collected and analyzed. Results: The mean age of the patients was 9.3 (0.3-17.8) years. Boys and girls were equally affected with an exception of patients with juvenile idiopathic arthritis where female predominance was found. An underlying disease could be identified in 60% of the cases (20/33). Uveitis was associated in 12 patients with juvenile idiopathic arthritis, in 2 patients with Behcet's disease and in a single case with inflammatory bowel disease. Infections have been proven in 5 patients. The autoimmune diseases caused an eye inflammation typically in anterior localization, in contrast to the infections that resulted in posterior uveitis. The majority of the patients required systemic treatment. 3 of them received systemic corticosteroid and 18 patients methotrexate as disease-modifying antirheumatic drug. 13 children with severe disease activity required biological therapy (adalimumab injection). Remission could be achieved in 1.45 (0.75-2.5) months. Conclusion: Pediatric uveitis is of great importance. Early diagnosis, adequate therapy and follow-up require multidisciplinary cooperation. Orv Hetil. 2019; 160(34): 1335-1339.
Absztrakt: Bevezetés: Az uveitis a szem középső burkát alkotó képletek gyulladásával járó betegség, melynek incidenciája alacsony. Hátterében a leggyakrabban autoimmun megbetegedések és infekciók állnak. Az autoimmun kórképek közül a juvenilis idiopathiás arthritishez asszociáltan előforduló uveitis a leggyakoribb. A betegek jelentős része a lokális szemészeti kezelésre kevésbé mutat javulást, így szükség lehet immunmoduláló terápia bevezetésére. Célkitűzés és módszer: Retrospektív vizsgálatunkban összesen 33 gyermek adatait elemeztük, akiket az elmúlt 5 év során a Pécsi Gyermekgyógyászati és Szemészeti Klinikán uveitisszel diagnosztizáltak és kezeltek. Eredmények: A betegek átlagéletkora 9,3 (0,3–17,8) év volt. A nemi megoszlásban lényeges különbséget nem észleltünk, de juvenilis idiopathiás arthritishez társult uveitis esetén női túlsúlyt találtunk. Az esetek 60%-ában (20/33) sikerült a betegség háttérében etiológiai faktort azonosítani. 12 betegnél juvenilis idiopathiás arthritishez, két esetben Behcet-kórhoz, egy gyermeknél gyulladásos bélbetegséghez társultan alakult ki uveitis. 5 betegnél az uveitis hátterében infekció igazolódott. A kórkép az autoimmun betegségek többségében anterior, ezzel szemben infekciók esetén posterior lokalizációjú volt. A betegek többsége a lokális szerek mellett szisztémás terápiában is részesült. 3 gyermek szisztémás szteroidot kapott, 18 esetben betegséglefolyást módosító reumaellenes szer, per os metotrexátkezelés került bevezetésre. 13 betegnél a súlyos betegségaktivitásra való tekintettel biológiai terápiát (adalimumabinjekció) indítottunk. A gyógyszer bevezetését követően átlagosan 1,45 (0,75–2,5) hónapon belül remisszió alakult ki. Következtetés: A gyermekkori uveitis kiemelt jelentőséggel bír. A korai diagnózis, a megfelelő terápia, a rendszeres kontrollvizsgálatok a társszakmák szoros együttműködését igénylik. Orv Hetil. 2019; 160(34): 1335–1339.
Keywords: autoimmun kórképek; autoimmune diseases; biological therapy; biológiai terápia; immunmoduláló terápia; immunomodulatory therapy; juvenile idiopathic arthritis; juvenilis idiopathiás arthritis; uveitis.