Among the various etiological theories (e.g., psychosomatic stress) the addictive model of obesity has also been described. Those suffering from eating disorders triggered by emotional causes (in consequence of the reward system) tend to grab a snack mostly out of happiness. The aim of the present study was to examine the addictive model of obesity so that the relationships identified here could help provide more accurate treatments to those suffering from being overweight. This study identifies the anatomical, neurobiological and psychic relationships between the etiological factors from the aspect of the addictive model of obesity so that further logical relationships could be confirmed based on the conclusions drawn here. Another system participating in energy homeostasis besides the rewarding or dopamine controlling circles is the hypothalamic pro-opiomelanocortin (POMC) system. The effects and efficiency of these systems can be modified by different biological factors and molecules. By exploring these neurobiochemical processes it may become understandable why someone who is not hungry will eat and have a tendency to overeat while others will not and why someone is unable to lose weight permanently without relapse. Therefore in the light of the findings further opportunities for intervention and treatment could be identified (with drugs or by psychotherapy) which would allow us to develop more sophisticated and tailor-made therapeutic solutions for the clinical picture of obesity as well. Orv Hetil. 2018; 159(27): 1095-1102.
Absztrakt: A különböző etiológiai elméletek (például pszichoszomatikus, stressz) között leírták már az elhízás addiktív modelljét is. Az emocionális alapon fellépő evészavarokban szenvedők inkább (a jutalmazó rendszerrel összefüggően) örömükben nyúlnak a nassolnivalók után. Az elhízás addiktív modelljének vizsgálatának célja, hogy az itt megismert összefüggések felhasználásával még pontosabb kezeléshez juthassanak a túlsúlyban szenvedők. Az elhízás addiktív modelljének szempontjából feltárja az etiológiai tényezők között fellelhető anatómiai, neurobiológiai és pszichés összefüggéseket, hogy az így kapott következtetések levonásával újabb logikai kapcsolatokat igazolhasson. A jutalmazó vagy dopaminszabályozó körök mellett az energia-háztartásban részt vevő másik rendszer a hypothalamus proopiomelanokortin (POMC)-rendszere – ezek hatását, hatékonyságát különböző biológiai faktorok, molekulák módosíthatják. Ezen neurobiokémiai folyamatok feltárásával érthetővé válik, hogy miért eszik valaki, ha nem is éhes, miért hajlamos a túlevésre, míg a másik nem, vagy miért nem képes visszaesés nélkül, tartósan fogyni. Az eredmények tükrében tehát újabb beavatkozási, kezelési lehetőségek (gyógyszeres, pszichoterápiás) alkalmazására nyílhat lehetőség, miáltal sokkal részletesebb, egyénre szabottabb terápiás megoldásokhoz juthatunk az elhízás kórképe esetén is. Orv Hetil. 2018; 159(27): 1095–1102.
Keywords: addictive model; addiktív modell; elhízás; fatness; jutalom; kövérség; obesity; reward.