Introduction: In the pelvic region thrombendarterectomy and bypass procedures are the most commonly performed procedures to treat peripheral artery occlusive diseases with chronic, severe circulation failure caused by atherosclerosis. Biologic and synthetic grafts can also be used in bypass surgeries. Application of synthetic grafts can acutely increase the development of the infectious graft complication and its mortality is still between 70 and 75% in pelvic processes. We describe the difficulties and dilemmas of an infectious aortobifemoral graft.
Case presentation: 58-year-old female patient with right lower limb trophic ulcer underwent a DSA examination showing a bilateral iliac occlusion and aortobifemoral bypass surgery with Dacron graft implantation was performed. Re-occlusion and infection of the graft led to an in situ silver Dacron graft replacement. Due to the one-sided re-occlusion, a femoro-femoral crossover bypass surgery applying silver graft was performed. Despite the previously described procedures the infectious process got worse and autologous deep vein reconstruction was required beside the removal of the infectious synthetic grafts at the same time.
Discussion: There are local and extraanatomical solutions to reduce infectious graft complication. In pelvic infections bypass surgeries using autologous deep vein can show the best results. This procedure is the trustworthiest but also the most straining technique due to the extension of surgical time and increased blood loss. The proper surgical strategy should be selected on individual bases including cardiopulmonary load ability, patient age and technical/infrastructural possibilities.
Bevezetés: Az atherosclerosis okozta krónikus, súlyos keringészavarral járó perifériás érszűkületek kezelésére a medencei régióban a leggyakrabban végzett műtéti beavatkozások a thrombendarterectomia (TEA) vagy az áthidaló (bypass) megoldások. Bypass során biológiai vagy szintetikus graftok használatosak. A szintetikus graftokkal végzett érműtéteket követően fokozott a veszélye a graftfertőzés kialakulásának, aminek medencei folyamatokban 70–75% a halálozási aránya. Egy szeptikus aortobifemoralis graft esetünk ismertetésének tükrében szeretnénk bemutatni a kérdéskör indikációs nehézségeit, dilemmáit. Esetismertetés: 58 éves nőbeteg jobb alsó végtagi trophicus ulcusa hátterében az elvégzett DSA aortobiiliacalis stenosist, illetve occlusiót igazolt, mely miatt Dacron grafttal aortobifemoralis bypassműtétet végeztünk. Graftszár-reocclusio kapcsán észleltük a műér fertőzését, így in situ silver Dacron graftcsere mellett döntöttünk. Az ismételt egyoldali elzáródást femorofemoralis crossover bypassműtététtel oldottuk meg, szintén ezüsttel impregnált műér felhasználásával. Fentiek ellenére a szeptikus folyamat progrediált, ezért a műerek explantációjára kényszerültünk egyidejű autológ mélyvéna-áthidalás alkalmazásával. Összefoglalás: A szeptikus szövődmények megoldására ismeretesek extraanatomikus és lokális megoldások. Medencei fertőzésekben a legjobb eredményeket az autológ mélyvénával végzett áthidalások adják. Az infekció eliminálása szempontjából is ez a leghatékonyabb eljárás, de egyúttal a legmegterhelőbb beavatkozás is a műtéti idő meghosszabbodása és a vérvesztés miatt. Az ideális műtéti technika megválasztása mindig individuális kell hogy legyen, mérlegelve a beteg életkorát, terhelhetőségét, a rendelkezésre álló technikai és infrastrukturális hátteret.
Keywords: aortobifemoral bypass procedure; aortobifemoralis bypass; autologous deep vein reconstructiony; autológ mélyvéna-áthidalás; prosthetic graft infection; silver graft; szeptikus graft.