Introduction: Breastfeeding is the most ideal form of infant feeding, the biological norm that affects the mother's nutrition as well as certain sociodemographic factors.
Objective: The aim of this research is to compare the nutritional habits of breastfeeding and non-breastfeeding mothers during the postpartum period, and to further examine the correlations of sociodemographic factors with breast milk feeding.
Method: Our quantitative, cross-sectional study was conducted between 26. 03. 2021 and 18. 07. 2021. During the non-random, targeted, expert sample selection, the target group included those biological mothers who raised at least one child born alive after the 37th gestational week in their own care. Exclusion criteria included adoption, pregnancy with the first child, inadequate completion of the mandatory questions, and reports of a congenital and/or acquired physical or mental illness that makes breastfeeding impossible. 2008 people met the inclusion and exclusion criteria. The survey was carried out anonymously via a self-filled questionnaire online. The statistical analysis was performed using the IBM SPSS 25 program, the significance level was determined at p<0.05.
Results: There was a significant difference between the group of breastfeeding mothers and non-breastfeeding mothers in terms of age (p<0.001), place of residence (p<0.001), marital status (p<0.001), education (p<0.001), income status (p<0.001), the number of children (p = 0.005), the method of delivery (p = 0.018), how many children completed the questionnaire (p = 0.021). Varied nutrition was characteristic in a significantly higher proportion during the postpartum period among breastfeeding mothers (p = 0.006). There was a relationship between the two groups in terms of energy intake (p = 0.002) and daily vitamin/mineral/trace element intake (p = 0.044).
Conclusion: During the period of childbirth, breastfeeding mothers pay more attention to their nutrition than non-breastfeeding mothers. Breastfeeding can be significantly influenced by certain sociodemographic factors. Orv Hetil. 2023; 164(43): 1693-1700.
Bevezetés: Az anyatejes táplálás a csecsemő táplálásának legideálisabb formája, a biológiai norma, amelyet az anya táplálkozása, valamint bizonyos szociodemográfiai faktorok egyaránt befolyásolhatnak. Célkitűzés: A jelen kutatás célja, hogy összehasonlítsa a gyermekágyas időszakban a szoptató és a nem szoptató anyák táplálkozási szokásait, továbbá megvizsgálja a szociodemográfiai tényezők összefüggéseit az anyatejes táplálással. Módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatunkat 2021. 03. 26. és 2021. 07. 18. között végeztük. A nem véletlenszerű, célirányos, szakértői mintaválasztás során a célcsoportba azok a biológiai anyák kerültek, akik legalább egy, a 37. betöltött gestatiós hét után élve született gyermeket neveltek saját gondozásukban. A kizárási kritériumok közé tartozott az örökbefogadás, az első gyermekkel való várandósság, a kötelező kérdések nem megfelelő kitöltése, valamint az anyának olyan, veleszületett és/vagy szerzett testi, illetőleg mentális betegségéről való beszámoló, amely miatt a szoptatás nem valósítható meg. A beválasztási és a kizárási kritériumoknak 2008 fő felelt meg. A felmérés online formában, önkitöltős kérdőíven keresztül, anonim módon történt. A statisztikai elemzést IBM SPSS 25 program segítségével végeztük, a szignifikanciaszintet p<0,05 értéknél határoztuk meg. Eredmények: Szignifikáns különbség volt a szoptató anyák és a nem szoptató anyák csoportja között az életkor (p<0,001), a lakóhely (p<0,001), a családi állapot (p<0,001), az iskolai végzettség (p<0,001), a jövedelmi státusz (p<0,001), a gyermekek száma (p = 0,005), a szülés módja (p = 0,018) és aközött, hogy hányadik gyermekre vonatkoztatva töltötték ki a kérdőívet (p = 0,021). A változatos táplálkozás jelentősen nagyobb arányban volt jellemző a gyermekágyas időszakban a szoptató anyák körében (p = 0,006). Kapcsolat mutatkozott az energiabevitelben (p = 0,002), továbbá a napi vitamin-, ásványianyag-, nyomelembevitel (p = 0,044) tekintetében is a két csoport között. Következtetés: A gyermekágyás időszak alatt a szoptató anyák jobban odafigyelnek táplálkozásukra, mint a nem szoptató anyák. Az anyatejes táplálást jelentős mértékben befolyásolhatják bizonyos szociodemográfiai faktorok. Orv Hetil. 2023; 164(43): 1693–1700.
Keywords: breastfeeding; food allergy; food intolerance; nutrition; sociodemographics; szociodemográfia; szoptatás; táplálkozás; ételallergia; ételintolerancia.