Introduction: Renal dysfunction is a main limiting factor of applying and up-titrating guideline-directed medical therapy (GDMT) among patients with heart failure with reduced ejection fraction (HFrEF).
Objective: Our retrospective monocentric observational study aimed to analyse the application ratio of combined neurohormonal antagonist therapy (RASi: ACEI/ARB/ARNI + βB + MRA) and 12-month all-cause mortality differences in terms of renal dysfunction among HFrEF patients hospitalized for heart failure.
Method: We retrospectively analysed the cohort of consecutive HFrEF patients, hospitalized at the Heart Failure Unit of our tertiary cardiological centre in 2019-2021. The application ratio of discharge triple therapy (TT) in five groups established on admission eGFR parameters, representing severity of renal dysfunction (eGFR≥90, eGFR = 60-89, eGFR = 45-59, eGFR = 30-44, eGFR<30 ml/min/1.73 m2) was investigated with chi-square test, while 12-month mortality differences were analysed with Kaplan-Meier method and log-rank test.
Results: 257 patients were included. Median eGFR was 57 (39-75) ml/min/1.73 m2, 54% of patients had eGFR<60 ml/min/1.73 m2. The proportion of patients in eGFR≥90, 60-89, 45-59, 30-44, <30 ml/min/1.73 m2 subgroups was 12%, 34%, 18%, 21%, 15%, respectively. 2% of patients were on dialysis. Even though the application rate of TT was notably high (77%) in the total cohort, more severe renal dysfunction led to a significantly lower implementation rate of TT (94%, 86%, 91%, 70%, 34%; p<0.0001): the application rate of RASi (100%, 98%, 96%, 89%, 50%, p<0.0001), βB (94%, 88%, 96%, 79%, 68%; p = 0.003) and MRA therapy (97%, 99%, 98%, 94%, 82%; p = 0.001) differed significantly. 12-month all-cause mortality was 23% in the whole cohort. Mortality rates were higher in more severe renal dysfunction (3%, 15%, 22%, 31%, 46%; p<0.0001).
Conclusion: Even though the proportion of patients on TT in the whole cohort was remarkably high, renal dysfunction led to a significantly lower application ratio of TT, associating with worse survival. Our results highlight that despite renal dysfunction the application of HFrEF cornerstone pharmacotherapy is essential. Orv Hetil. 2023; 164(35): 1387-1396.
Bevezetés: Csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFrEF) szenvedő betegekben az irányelvekben javasolt gyógyszeres terápia bevezetésének és a céldózis elérésének egyik fő limitáló tényezője a vesefunkció-károsodás. Célkitűzés: Egycentrumos, retrospektív vizsgálatunk célja a kombinált neurohormonális antagonista hármas terápia (RASi: ACEI/ARB/ARNI + béta-blokkoló + MRA) alkalmazási arányának, valamint a 12 hónapos összmortalitásnak az elemzése a vesefunkció-károsodás súlyosságának függvényében, szívelégtelenség klinikai tünetegyüttese miatt hospitalizált HFrEF-betegpopulációban. Módszer: Tercier kardiológiai centrumunk Szívelégtelenség Részlegén 2019 és 2021 között hospitalizált, konszekutív HFrEF-betegpopuláció adatait elemeztük. A hármas terápia alkalmazási gyakoriságát a kórházi elbocsátáskor, a felvételi becsült glomerularis filtrációs ráta (eGFR) alapján felállított öt alcsoportban (eGFR≥90, eGFR = 60–89, eGFR = 45–59, eGFR = 30–44, eGFR<30 ml/min/1,73 m2) khi-négyzet-próbával, a mortalitásbeli különbségeket Kaplan–Meier-analízissel és log-rank teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: Vizsgálatunkban 257 beteg adatait elemeztük. A felvételi medián eGFR 57 (39–75) ml/min/1,73 m2 volt, a betegek 54%-a 60 ml/min/1,73 m2 alatti eGFR-rel rendelkezett. A bevont betegek aránya az eGFR≥90, 60–89, 45–59, 30–44, <30 ml/min/1,73 m2 csoportokban 12%, 34%, 18%, 21%, 15% volt. Reguláris dialízisben 2%-uk részesült. Bár a teljes betegcsoport kiemelkedően nagy arányban részesült hármas terápiában (77%), az előrehaladott vesefunkció-károsodás a hármas terápia szignifikánsan kisebb alkalmazási arányához vezetett (94%, 86%, 91%, 70%, 34%, p<0,0001). Mind a RASi- (100%, 98%, 96%, 89%, 50%, p<0,0001), mind a béta-blokkoló (94%, 88%, 96%, 79%, 68%; p = 0,003), mind az MRA- (97%, 99%, 98%, 94%, 82%; p = 0,001) kezelés alkalmazási aránya különbözött az alcsoportokban. A 12 hónapos összmortalitás 23% volt a teljes kohorszban. A halálozási ráta nagyobbnak bizonyult az előrehaladott vesefunkció-károsodásban szenvedő betegek esetén (3%, 15%, 22%, 31%, 46%, p<0,0001). Következtetés: Eredményeink alapján a teljes betegcsoport kiemelkedően nagy arányban részesült hármas terápiában, azonban az előrehaladott vesefunkció-károsodás a hármas terápia szignifikánsan kisebb alkalmazási arányához vezetett, mely kedvezőtlenebb túléléssel párosult. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy még előrehaladott vesefunkció-károsodás esetén is meg kell kísérelni a HFrEF kezelésében stratégiai fontosságú készítmények széles körű alkalmazását. Orv Hetil. 2023; 164(35): 1387–1396.
Keywords: csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség; guideline-directed medical therapy; gyógyszeres terápia; heart failure with reduced ejection fraction; renal dysfunction; vesefunkció-károsodás.