The treatment of mixed large cell neuroendocrine carcinoma is less studied due to its low incidence. However, the presence of anaplastic lymphoma kinase (ALK) fusion gene is rare in such tumours, ALK inhibitors may represent a promising therapeutic option instead of cytostatic therapy. Routine chest X-ray and then computed tomography (CT) examination revealed a pulmonary tumour in a 52-year-old asymptomatic woman. The neoplasm was removed by lobectomy. Histological examination confirmed papillary predominant lung adenocarcinoma. The patient was treated with postoperative chemotherapy and irradiation. 3 years later, neurologic symptoms were observed, therefore, brain CT was performed. The evaluation confirmed brain metastases which were removed. Histological examination identified metastasis of large cell neuroendocrine carcinoma. Revision and molecular examination of the metastasis and lung specimen revealed pulmonary mixed large cell neuroendocrine carcinoma with ALK-rearrangement. Alectinib (Alecensa) treatment was initiated resulting in regression of the previously observed liver metastases. Progression has not occurred in the last 3 years since the start of treatment. Detection of ALK fusion genes and research of ALK inhibitor therapy focus primarily on lung adenocarcinomas. Our case report would like to draw attention to the evaluation of driver mutations in pulmonary mixed neuroendocrine carcinoma with adenocarcinoma component because targeted treatment may be an effective alternative. Orv Hetil. 2023; 164(14): 548-554.
A kevert nagysejtes neuroendokrin carcinoma ritka, nem kissejtes morfológiájú tüdőrák, melynek kezelésére kevés kutatás fókuszál. Ezen esetek patogenezisében az anaplasticus lymphoma kináz (ALK) fúziós gén szerepe ritkaság, ugyanakkor a mutáció jelenléte esetén az ALK-inhibitorok ígéretes terápiás lehetőséget jelentenek a citosztatikumok helyett. Az 52 éves, tünetmentes nőnél rutin mellkasröntgenvizsgálat során térfoglaló folyamat merült fel, melyet a mellkasi komputertomográfiás vizsgálat megerősített. A tumort lobectomia révén eltávolították. A szövettani vizsgálat papillaris predomináns tüdő adenocarcinomát igazolt, melyet posztoperatív kemoterápia és besugárzás követett. 3 évvel később központi idegrendszeri tünetek miatt koponya képalkotó vizsgálat történt, melynek során áttét igazolódott. Az agyi metasztázisok eltávolításra kerültek. A szövettani vizsgálat nagysejtes neuroendokrin carcinoma áttétét igazolta. Az áttét és a kimetszett tüdőrészlet metszeteinek újbóli elemzése, illetve a molekuláris vizsgálat alapján ALK-transzlokált, kevert, nagysejtes neuroendokrin carcinomát kórisméztünk. Alectinib (Alecensa)-kezelés indult, melynek hatására az időközben megjelent májáttétek regressziót mutattak. A kontroll radiológiai vizsgálatok a kezelés kezdete óta eltelt 3 évben progressziót nem igazoltak. Az ALK-transzlokáció kimutatása, illetve az ALK-inhibitorok alkalmazásának kutatása elsősorban a tüdő adenocarcinomákra helyezi a hangsúlyt. Esetismertetésünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kevert, adenocarcinoma-komponenst is tartalmazó, neuroendokrin tumorok esetén is érdemes a ’driver’ mutációk vizsgálata, mivel a célzott kezelés eredményes alternatívát jelenthet. Orv Hetil. 2023; 164(14): 548–554.
Keywords: alectinib; anaplastic lymphoma kinase; anaplasticus lymphoma kináz; lung cancer; molecular targeted therapy; molekuláris célzott kezelés; neuroendocrine tumour; neuroendokrin tumor; tüdőrák.