"Introduction: Living donor transplantation is a more and more frequent medical intervention. Beyond the medical issues, living organ donation raises psychosocial questions about the donors and their motivation. Objective: Our aim was to reveal the attitude, knowledge and beliefs regarding living kidney donation. Moreover to reveal the main determining factors of living donation willingness, such as relatedness to the recipient, personality traits, personal values, well-being and purpose in life. Method: The cross-sectional study included 571 Hungarian citizens. The online questionnaire included questions regarding the attitude, knowledge and beliefs, and the Schwartz Value Survey, the Big Five Inventory, the WHO-5 Well-Being Index and the Purpose in Life questionnaire. Results: The majority of the participants would donate their kidney alive to relatives and friends, the fewest people would not donate at all, and 16.8% of the participants would donate even to a stranger. Most participants knew (71.8%) that kidney is the most often transplanted organ and also most often donated alive. Willingness to donate alive showed significant association with the relatedness (r = 0.187), personal values (Self-transcendence) (r = 0.208), and weak association with the knowledge (r = 0.104). The association was significant between knowledge and beliefs about the donors (r = –0.352, r = 0.136). Based on the multiple linear regression analysis, the personal value (Selftranscendence) (β = 0.218) and the negative belief that donors have a worse state of health after donation (β = –0.207), are weak, significant predictors of willingness to donate kidney alive. Discussion: The intention to become a living kidney donor is associated with the beliefs, which are connected to the knowledge, and the knowledge is associated with the relatedness. Moreover the willingness to become a living donor is associated with the good intention, the desire to help others and social responsibility. Conclusion: The knowledge and the factors of personal values, such as good intention and social responsibility, play a main role in the intention to become a living donor."
Bevezetés: Napjainkban az élő donorral történő szervtranszplantáció egyre gyakrabban végzett egészségügyi beavatkozás. Az élő szervdonáció az egészségügyi kérdéseken túl számos pszichoszociális kérdést felvet az adományozókkal és motivációjukkal kapcsolatban. Célkitűzés: Az élő vesedonációhoz fűződő attitűd, ismeretek, hiedelmek feltárása és az élődonációs hajlandóságot meghatározó főbb tényezők – mint érintettség, személyiségvonások, egyéni értékrend, jóllét és életcél – feltárása. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 571 felnőtt, magyar, önkéntes résztvevő töltötte ki az online kérdőívcsomagot, amely attitűdre, hiedelmekre és ismeretekre vonatkozó kérdéseket tartalmazott, a Schwartz Értékrend Kérdőívet, a Nagy Ötök személyiségtesztet, a WHO-5 Jóllét kérdőívet és az Életcél kérdőívet. Eredmények: A válaszadók többsége családtagnak és barátoknak adományozná életében egyik veséjét, a legkevesebben nem adományoznának egyáltalán, míg a válaszadók 16,8%-a akár ismeretlennek is hajlandó lenne. A résztvevők többsége tudta (71,8%), hogy a vese a leggyakrabban átültetett szerv, valamint hogy élő donorból is e szervet transzplantálják a leggyakrabban. Szignifikáns, de gyenge összefüggést találtunk az élődonációs szándék tekintetében az érintettséggel (r = 0,187), az egyéni értékrenddel (Én-átalakulás) (r = 0,208) és a transzplantációról való ismeretszinttel (r = 0,104). Szignifikáns összefüggés volt az ismeretek (r = –0,352) és a donorokkal kapcsolatos hiedelmek között (r = 0,136). Többszörös lineáris regresszióelemzés alapján az élődonációs szándékot szignifikánsan magyarázta az értékrend (Én-átalakulás) (β = 0,218) és az a negatív hiedelem a donorokkal kapcsolatban, hogy az élődonációt követően rosszabb egészségügyi állapotba kerülnek (β = –0,207). Megbeszélés: Az élő szervadományozáshoz való hozzáállás összefüggésben áll a hiedelmekkel, melyek az egyén ismereteitől függenek, az ismereteket pedig befolyásolja az érintettség. A hozzáállás továbbá összefüggésben áll az egyén mások iránti jóindulatával és felelősségérzetével. Következtetés: Az élő szervadományozásról való ismeretek és az egyéni értékrend tényezői, mint jóindulat és szociális felelősségérzet, központi szerepet játszanak az egyén hozzáállásának alakulásában. Orv Hetil. 2022; 163(45): 1798–1805.
Keywords: donációs szándék; egyéni értékrend; kidney transplantation; living donation; personal values; vesetranszplantáció; willingness to donate; élődonáció.