Elevation of serum hepatic enzymes are common during the course of COVID–19. There are three possible mechanisms behind this phenomenon: 1) direct and indirect cytotoxic effects of SARS-CoV-2, 2) pharmacological side effects of COVID–19 drugs (e.g., remdesivir, favipiravir, tocilizumab, baricitinib, systemic corticosteroids, etc.) and 3) the progression of chronic hepatic diseases. Both the differential diagnosis and the clinical decision-making may pose difficulty for the the astute clinician, as an inappropriate treatment may result in COVID–19 progression or liver function deterioration. This review aims to provide basic guidance on the clinical decision-making for physicians managing patients with COVID–19.
A COVID–19 kapcsán tapasztalható jelenség a szérummájenzim-aktivitásnak a laboratóriumi vizsgálat során észlelt emelkedése. Ezen változások hátterében feltehetően három patomechanizmus áll: 1) a SARS-CoV-2 direkt citotoxikus és indirekt sejtszintű és szisztémás következményei, 2) a COVID–19-ben alkalmazott gyógyszeres kezeléseknek (remdesivir, favipiravir, tocilizumab, baricitinib, szisztémás kortikoszteroid) a farmakológiai hatásai, illetve 3) a betegekben korábban fennálló krónikus májbetegség(ek) progressziója. A májenzim-emelkedés kiváltó okának differenciáldiagnosztikája és a terápiával kapcsolatos döntéshozatal kihívást jelenthet a klinikus számára, mivel a nem megfelelő kezelés a COVID–19 vagy a májkárosodás progresszióját okozhatja. A jelen összefoglaló a COVID–19-betegeket ellátó klinikusok számára kíván alapvető támpontot nyújtani a helyes döntéshez. Orv Hetil. 2022; 163(36): 1415–1421.
Keywords: COVID–19; SARS-CoV-2; hepatic enzyme; liver disease; májbetegség; májenzim.