Introduction: Early diagnosis of acute coronary syndrome is emergency providers' task. In the last decade, vast amounts of clinical risk stratification scores were developed to decrease the hospital load of patients by selecting them properly. Objective: Together with the diagnostic and therapeutic challenges, decreasing treatment duration is essential for the improvement of acute coronary syndrome prognosis. Our aim was to assess the HEART score's time-and therapy -related effects on acute coronary syndrome detection as a decision support system. Method: We conducted a retrospective, quantitative study at a county state emergency department amongst patients with the myocardial infarction ICD codes. We assessed their admission time, the way they were delivered to the hos-pital, their presenting symptoms, vital parameters, chronic medical conditions, laboratory and imaging results and the time of their admission to the percutan intervention center. We calculated the HEART score retrospectively from the collected data. Results: Our sample size consisted of 360 people. Coronary artery disease (80%) and hypertension (73.3%) were the most common risk factors, while chest pain (80%) and shortness of breath (48.6%) were the most common com-plaints. Coronary artery disease, hypertension and diabetes are not related to percutan coronary intervention admis-sion times (p = 0.110; p = 0.173; p = 0.507). We found a correlation between the presence of chest pain and mortal-ity (p = 0.009). The calculated HEART score had a correlation with the fact of coronary intervention admission (p = 0.005). Conclusion: We conclude that the retrospectively calculated HEART score correlates with percutan coronary inter-vention admission. Choosing the proper risk stratification can increase the lifespan of the patients and hospital cost-efficiency.
Bevezetés: Az akut coronaria szindróma korai azonosítása a sürgősségi ellátók feladata. Az elmúlt 10 évben számos klinikai kockázatbecslő pontrendszer fejlődött, annak érdekében, hogy a megfelelő betegszelekcióval a kórházi terhelés csökkenthető legyen. Célkitűzés: A diagnosztikai és terápiás kihívások mellett a kezelési idők csökkentése elengedhetetlen a prognózis javítása érdekében, ezért célunk volt felmérni, hogy az akut coronaria szindróma meghatározására milyen idő- és ellátásbeli hatással van a HEART-pontrendszer mint rizikóstratifikációs döntéstámogató rendszer. Módszer: Retrospektív, kvantitatív vizsgálatot végeztünk egy vidéki megyeszékhely sürgősségi osztályán a szívinfarktushoz köthető BNO-kódú betegek körében. Vizsgáltuk a betegek érkezési idejét, módját, panaszaikat, vitális paramétereiket, ismert alapbetegségeiket, továbbá a labor- és képalkotó vizsgálatok eredményeit, valamint hogy mikor kerültek a kardiológiai centrumba. Utólagosan HEART-pontszámot számítottunk. Khi-négyzet-próbát, két folytonos változónál korrelációs vizsgálatokat használtunk. Eredményeinket p<0,05 érték esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A minta elemszáma 360 fő volt. A rizikótényezők közül a koszorúér-betegség (80%), a hypertonia (73,3%), panaszok esetén a mellkasi fájdalom (80%) és a nehézlégzés (48,6%) volt a leggyakrabban említett tényező. A koszorúér-betegség, a hypertonia, a diabetes mellitus nem hozható összefüggésbe a kardiológiai centrumba kerülés idejével (p = 0,110, p = 0,173, p = 0,507). A mellkasi fájdalom megléte és a halálozás kapcsolata kimutatható (p = 0,009). A HEART-pontérték és a percutan intervencióra kerülés között összefüggés van (p = 0,005). Következtetés: Következtetésként elmondható, hogy az utólagosan számított HEART-pontérték jól korrelál a percutan intervencióra kerüléssel. Összességében elmondható, hogy egy jól megválasztott rizikóstratifikációs eljárás a betegeknek életéveket, a kórháznak költséghatékonyságot jelenthet. Orv Hetil. 2022; 163(28): 1105–1111.
Keywords: HEART score; HEART-pontrendszer; acute coronary syndrome; akut coronaria szindróma; cost-effectiveness; költséghatékonyság; risk stratification; rizikóstratifikáció.