Background and purpose: In this study, we wanted to investigate the effect of antiplatelet and anticoagulant use on the success of mechanical thrombectomy in acute ischemic stroke cases.
Methods: 174 patients who were brought to the Stroke Center of Gaziantep University Şahinbey Research and Practice Hospital between January 2018 and February 2019 due to acute ischemic stroke and who underwent mechanical thrombectomy were retrospectively analyzed. The demographic characteristics, antiplatelet/anticoagulant use before the stroke and mTICI (modified-Throm-bolysis-In-Cerebral-Infarction) scores used for reperfusion in mechanical thrombectomy were evaluated. The findings were analyzed statistically (p<0.05).
Results: The mean age was 63.3 ± 13.5 in 174 patients who underwent mechanical thrombectomy. 23/174 (13.2%) patients were using anticoagulant therapy (warfarin-OAC or new generation oral anticoagulant-NOAC) and 28/174 (16.1%) were using antiplatelet therapy. A history of atrial fibrillation (AF) was significantly higher in patients receiving anticoagulant therapy before acute ischemic stroke (p=0.001). Patients with a history of hyper tension (HT), diabetes mellitus (DM) and coronary artery disease (CAD) before acute ischemic stroke were receiving antiplatelet therapy in higher rates (respectively; p=0.003, p=0.037, p=0.005). Successful recanalization (mTICI ≥ 2b) was higher in patients with a history of anticoagulant use and who underwent mechanical thrombectomy (p=0.025).
Conclusion: Our study showed that the use of anti-platelet or anticoagulants before mechanical thrombec-tomy may have an indirect positive effect on the success of the procedure.
Background and purpose: A tanulmány célja annak megállapítása volt, hogy hogyan befolyásolja az akut ischaemiás stroke bekövetkezte előtt alkalmazott thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns terápia a mechanikus thrombectomia sikerességét.
Methods: A Gaziantep Egyetem Stroke Központjában 2018 januárja és 2019 februárja között akut ischaemiás stroke miatt mechanikus thrombectomiával kezelt 174 beteg adatait elemeztük retrospektív módon. Értékeltük a betegek demográfiai sajátosságait, a stroke bekövetkezte előtt alkalmazott thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns terápiájukat és a mechanikus thrombectomia sikerességét jelző, azaz a reperfúzió mérése érdekében rögzített módosított TICI- (Thrombolysis-In-Cerebral-Infarction) pontszámukat. Az eredményeket p < 0,05-os statisztikai szignifikanciaszinttel elemeztük.
Results: A mechanikus thrombectomián áteső 174 beteg átlagos életkora 63,3 ± 13,5 volt. 23/174 (13,2%) beteg részesült a stroke-ot megelőzően anti- koaguláns terápiában (warfarin/OAC vagy új generációs orális antikoaguláns/NOAC) és 28/174 (16,1%) részesült thrombocytaaggregáció-gátló kezelésben. Szignifikánsan (p = 0,001) magasabb volt azoknak az akut ischaemiás stroke-ot megelőzően antikoaguláns terápiában részesült betegeknek a száma, akik kórtörténetében pitvarfibrilláció szerepelt. Azok a betegek, akik kórtörténetében az akut ischaemiás stroke-ot megelőzően hypertonia (HT), diabetes mellitus (DM) vagy koszorúér-betegség (CAD) szerepelt, nagyobb arányban részesültek thrombocytaaggregáció-gátló kezelésben (p = 0,003; p = 0,037; p = 0,005). A sikeres rekanalizáció (mTICI ≥ 2b) aránya nagyobb volt abban a mechanikus thrombectomiában részesült betegcsoportban, amelynek tagjai az akut ischaemiás stroke-ot megelőzően antikoaguláns terápiát kaptak (p = 0,025).
Conclusion: Vizsgálatunk eredménye azt mutatja, hogy a mechanikus thrombectomia előtti thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns terápia indirekt pozitív hatással lehet a mechanikus thrombectomia sikerességére.
Keywords: anticoagulant therapy; antiplatelet therapy; ischemic stroke; mechanical thrombectomy.