Összefoglaló. A fertőző betegségek kóroki hátterének felderítésére irányuló törekvések hosszú időre tekintenek vissza. Fogalmakkal és követelményekkel (posztulátumokkal) igyekeztek körülírni, hogy egy mikroorganizmus mikor tekinthető egy adott fertőző betegség okozójának. Egy patogén rendszertani kategóriába tartozó mikroorganizmus kimutatása a betegből önmagában még nem elegendő bizonyíték arra, hogy a betegségnek valóban az a kórokozója. Igazolni kell a továbbiakban, hogy rendelkezik azokkal a virulenciafaktoroknak nevezett tényezőkkel, amelyek valójában képessé teszik az adott betegség kiváltására. Robert Koch idejében csak fenotípusos ismeretek álltak rendelkezésre, azok figyelembevételével fogalmazta meg posztulátumait. Később, a megszerzett molekuláris ismeretek birtokában, a posztulátumokat molekuláris szinten is értelmezték. A beteg személyét biológiai, szociális és pszichés egységként kezelő holisztikus megközelítésnek is eleget téve, a posztulátumokat a kórokozó mellett az esetben érintett gazdaszervezet egyedi tulajdonságainak figyelembevételével tovább szélesítették. A dolgozat a fenti kérdéseket példákkal illusztrálva tárgyalja, majd kitér a gyakorlati hasznosítás lehetőségeire. Orv Hetil. 2021; 162(50): 1991-1999. Summary. Efforts to explore the casual background of infectious diseases have been ambitioned for a long time. Terms and requirements (postulates) have been created to describe in which case a microorganism can be regarded as a causative agent of a given infectious disease. Demonstration of a representative of a pathogenic taxonomic category in the patient, however, does not prove its causative role in itself. It should also be verified if the microbe possesses the so-called virulence factors enabling it to trigger the given disease. At the time when Robert Koch formulated his postulates, only phenotypic characters were at his disposal. Later, in possession of a substantial genetic knowledge, the postulates have been adapted to molecular level. For having a holistic approach, the postulates have been extended also to the host's individual biological, social and psychological attributes. This paper discusses the above issues with examples for illustration, and outlines their practical applicabilities. Orv Hetil. 2021; 162(50): 1991-1999.
Keywords: gazdaszervezet; gene expression; genetic information; genetikai információ; génexpresszió; host; pathogenicity; patogenitás; posztulátumok; virulence; virulencia.