Background and purpose: To understand if children with and without cerebral palsy share the same lumbar postural control threshold on the sagittal plane for the transition between each walking locomotor stage.
Methods: Observational analysis of sagittal trunk-pelvis kinematics of 97 children with cerebral palsy and 73 with typical development, according to their locomotor stage.
Results: Among children with typical development, all average and minimum measurements of the sagittal lumbar curve during the gait events were correlated with age and the locomotor stages of development. Among children with cerebral palsy, there were significant correlations between all average and minimum values of the sagittal lumbar curve and locomotor stages of development but not age.
Conclusion: We conclude that, for the same locomotor level, there are no common postural patterns between children with typical development and those with spastic bilateral cerebral palsy for the position between trunk and pelvis in the sagittal plane. Maximal lordosis reduction between trunk and pelvis may change with age or even training, but does not make a positive effect on the locomotor level, while basal and maintenance capacities could explain locomotor function. Trials that failed to assess quality of movement may now have a better understanding of how different interventions improve posture towards the next functional level.
Background and purpose: Azt vizsgáltuk, hogy azonos-e a spasticus agyi bénulásban szenvedő és az egészséges gyermekek lumbalis posturalis kontrollküszöbértéke a sagittalis síkban, a járási lokomotoros stádiumok közötti átmenetek során.
Methods: Az ágyéktájéki sagittalis kinematika lokomotor-stádiumok szerinti obszervációs vizsgálata 97, cerebralis palsyban szenvedő, illetve 73, tipikus fejlődést mutató gyermek összehasonlításával.
Results: A tipikus fejlődést mutató gyermekek esetében a különböző testtartásokban a sagittalis lumbalis görbület valamennyi átlagos és minimumértéke összefüggést mutatott az életkorral és a lokomotoros fejlettségi stádiumokkal. A cerebralis palsyban szenvedő gyermekek esetében a sagittalis lumbalis görbület valamennyi átlagos és minimumértéke szignifikáns összefüggést mutatott a lokomotoros fejlettségi stádiumokkal, azonban az életkorral nem.
Conclusion: Ugyanazon lokomotoros fejlettségi stádiumokban az ágyéktájék sagittalis síkú, törzs és medence közötti pozíciója eltérő posturalis mintázatot mutat kétoldali spasticus agyi bénulásban szenvedő és tipikus fejlődést mutató gyermekeknél. A törzs és a medence közötti lordosis csökkenésének maximuma az életkorral vagy tréning révén változhat, ennek azonban lokomotoros szinten nem jelentkezik pozitív hatása, míg az alap- és fenntartó kapacitások magyarázhatják a lokomotoros funkciót. A mozgásminőséget eddig nem vizsgáló kutatások után lehetővé válhat annak megértése, hogy a különböző intervenciók hogyan segítik elő a testtartás javulását.
Keywords: cerebral palsy; developmental disability; neurodevelopment; postural control; spine.