Introduction: The increased metabolism of nutrients and the low energy intake may lead to malnutrition among chronic obstructive pulmonary disease (COPD) patients. Aim: The goal of our study was to examine the nutritional status of our population aged over 40, and its relationship with the severity of the disease. Method: We conducted a retrospective study at the National Korányi Institute of Pulmonology in 2017. Pulmonary function and anthropometric data were obtained from the electronic health record system. Inclusion criteria were age over 40 and the diagnosis of COPD. Severity of disease was assessed by forced expiration volume and categorized according to GOLD stages. We used SPSS Statistics V22.0 for data analysis. Results: The mean age of participants was 66; 49.3% were men, 50.7% were women. Average BMI was 27.14 kg/m², with values comprising cachexia and severe obesity. According to the FEV1%pred results of the 3236 patients, 30% fell in the GOLD I, 40% in the GOLD II, 23% in the GOLD III, and 7% in the GOLD IV categories. Pearson coefficient found positive correlation between FEV1 and nutritional status (H = 0.2297, r = 0.1401), specifically between severity of cachexia and severity of disease. The analysis of variance showed significant correlation between severity of disease and nutritional status; patients with higher BMI had better pulmonary function. Conclusion: Malnutrition had an adverse effect on pulmonary functions and performance of respiratory muscles, whereas higher BMI had a positive effect on FEV1. Our results suggest that BMI could be used as a lung function prognostic indicator for COPD patients. Orv Hetil. 2019; 160(23): 908-913.
Absztrakt: Bevezetés: Krónikus obstruktív légúti betegekben a tápanyagok fokozott felhasználása és a szükséglethez képest alacsonyabb energiabevitel miatt alultápláltság alakulhat ki. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni a 40 év feletti, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő emberek tápláltsági állapotát, valamint megvizsgáltuk az összefüggéseket a betegség súlyossága és a betegek tápláltsági állapota között. Módszer: Retrospektív obszervációs vizsgálatot végeztünk az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésfunkciós laboratóriumában 2017. évben megjelent betegek körében; a légzésfunkciós és antropometriai adatokat az egészségügyi elektronikus nyilvántartási rendszerből nyertük ki. A beválasztási kritériumok a 40 év feletti életkor és a COPD diagnózisa voltak. A légúti obstrukció súlyosságát a mért FEV1-értékek alapján GOLD-stádiumok szerint kategorizáltuk. Eredményeinket SPSS Statistics V22.0 programban dolgoztuk fel. Eredmények: A betegek átlagéletkora 66 év volt; a nemi megosztást tekintve 49,3% férfi és 50,7% nő volt. A COPD-s betegek körében az átlagos testtömegindex (BMI) 27,14 kg/m² volt, értéke széles tartományban mozgott: a cachexia, valamint a súlyos obesitas egyaránt előfordult. A FEV1 (ref%)-értékek alapján a 3236 vizsgált beteget GOLD I.: 30%, GOLD II.: 40%, GOLD III.: 23% és GOLD IV.: 7% stádiumba soroltuk be. Pozitív korrelációt találtunk a mért FEV1-értékek és a tápláltsági állapot között (H = 0,2297, r = 0,1401), azaz a cachexia mértéke a betegség súlyosságával összefüggést mutatott. Varianciaanalízis alapján szignifikáns összefüggést találtunk a betegek tápláltsági állapota és a betegség súlyossága között (p<0,001), azaz a magasabb BMI-vel rendelkező betegek jobb tüdőfunkcióval rendelkeztek. Következtetés: A malnutritio kedvezőtlen hatású a légzésfunkcióra, gyengül a légzőizmok teljesítménye. Vizsgálatunkban a BMI növekedésével a FEV1-értékek javultak, tehát a BMI hasznos mutató lehet a COPD-s betegek légzésfunkciós prognózisának előrejelzésében. Orv Hetil. 2019; 160(23): 908–913.
Keywords: BMI; COPD; GOLD stages; GOLD-stádium; nutritional status; tápláltsági állapot.