Introduction and aim: The authors examined the pre-hospital delay of patients with ST-elevation myocardial infarction receiving percutaneous coronary revascularization.
Method: In the Hungarian Myocardial Infarction Registry (HUMIR), between January 1, 2014 and March 31, 2016, 7146 patients were found who had all necessary time intervals available. In the database of the National Ambulance Service (OMSZ), 3288 patients were found who had the necessary time intervals. The following time intervals were investigated: the time from the beginning of the complaint to the rescue service notification (patient delay time = PDT), the time of the rescue service to arrive at the scene (R1), the on-site care time (R2) and the time from the scene until arriving to the centre (R3). The case of care at the centre, we investigated the time from the onset of symptoms until the balloon inflation (SBI). If the first hospital had no cardiac catheterization laboratory, we measured the transfer time to the cath centre. The methodological details related to the operation of the HUMIR had been described in our earlier communication. Rescue times (R1, R2, R3) were investigated on the basis of the paper-based records of the National Emergency Service. The patients were divided into two groups based on the fact that the first admission hospital is a centre with a heart catheter facility (C) or a non-invasive hospital (H).
Results: 2621 patients (79.7%) were admitted to a hospital with cath lab (C) and 667 patients with secondary transport. Patients with primary transport to C were younger, but for other data, the two groups did not differ. The median of PDT for patients in group C was 114, and 121 minutes for patients in group H. There was no significant difference between R1 and R2 time between the two groups. R3 time in group C was longer than for H patients. In the case of secondary transport, the median time was 98 minutes until the centre. The median time from the beginning of the complaint to the balloon inflation (total ischemic time) was 260 minutes in group C and 356 minutes in group H.
Conclusion: Based on the analysis of the total ischemic time and the pre-hospital delay, it is clear that the care of myocardial infarction patients can be further improved by reducing the patient's decision time and increasing the proportion of primary transport. Rescue times (R1, R2, R3) met the expectations, however, further analysis of the M2 time should be considered. Orv Hetil. 2019; 160(1): 20-25.
Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: A szerzők az ST-elevációval járó szívinfaktus miatt kezelt és invazív ellátásban részesülő betegek prehospitális késését vizsgálták. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatbázisában 2014. 01. 01. és 2016. 03. 31. között 7146 olyan beteg volt, akinél percutan coronariaintervenció történt, és az időintervallumok rendelkezésre álltak. A betegek 46%-ánál (3288 beteg) találtunk mentési adatokat, akiknél a következő időintervallumok vizsgálatára került sor: a panasz kezdetétől a mentőszolgálat értesítéséig eltelt idő (a beteg késési ideje = BKI), a helyszínre érkezés (M1), a helyszíni ellátás (M2) és a centrumba érkezés ideje (M3). Amennyiben az első kórházban szívkatéteres laboratórium nem volt, akkor meghatároztuk a Szívkatéteres centrumba érkezésig eltelt időt. A betegeket két csoportba osztottuk: az első felvevőintézet szívkatéteres lehetőséggel rendelkező centrum (C) vagy ilyen feltétellel nem rendelkező kórház (K) volt. Eredmények: Közvetlenül centrumba került felvételre (primer transzport) 2621 beteg (79,7%), míg 667 betegnél szekunder transzport történt. A primer transzporttal C-ba került betegek fiatalabbak voltak. A BKI mediánja a C csoportban 114, a K csoportban 121 perc volt. Az M1- és M2-időben lényeges különbség nem volt. Az M3-idő a C csoportban hosszabb volt. A szekunder transzport további 98 perc késéssel járt. A teljes ischaemiás idő lényegesen hosszabb volt a K csoportban, mint a C csoport betegeinél (356 versus 260 perc). Következtetés: Az infarktus miatt kezelt betegek hazai ellátása tovább javítható a beteg döntési idejének csökkentésével, valamint a primer transzport arányának növelésével. A mentési idők (M1, M2, M3) megfelelnek az elvárásoknak, de az M2-idő további elemzésével lehetővé válhat a helyszíni ellátás idejének további rövidítése. A centrumokban a felvételtől az ér megnyitásáig eltelt idő optimális. Orv Hetil. 2019; 160(1): 20–25.
Keywords: ST-elevation myocardial infarction; ST-elevációval járó szívinfarktus; ambulance service; mentőszolgálat; myocardial infarction registry; percutan intervenció; percutaneous coronary intervention; pre-hospital delay time; prehospitális késési idő; szívinfarktus-regiszter.