Dental amalgam has been used for more than 150 years due to its beneficial mechanical properties and durability in dentistry. In the past and to date, many questions about amalgam restorations have arisen, especially regarding the mercury content, which has been the subject of global disputes. By presenting the past and present of the 'amalgam issue', the aim of our paper is to display the current position of international literature. This summary is based on the publications in the PubMed database, the guidelines of the Council of European Dentists. Although the use of dental amalgam is widespread, concerns have been raised about the adverse effect on human health and the environment, focusing on its heavy metal pollution during waste treatment. In 2017, the European Union (EU) adopted the so-called Mercury Regulation, based on the United Nations Minamata Convention on Mercury, the recommendations of which are presented in the present review. This Regulation includes the requirement for EU Member States to develop a national action plan for the phase-down of amalgam. The feasibility plan for complete phase-out may be guaranteed by 2030. The authors discuss the advantages and disadvantages of possible amalgam alternatives by presenting glass-ionomers and resin-based composites. In the future, more material research programmes and long-term follow-up studies are necessary. In addition to several global health organizations, the Council of European Dentists also draws attention to prevent dental caries, expecting to reduce the number of restorations. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1700-1709.
Absztrakt: Az amalgámot már több mint 150 éve alkalmazzák a fogászatban kedvező mechanikai tulajdonságai és tartóssága miatt. Az amalgámtöméssel kapcsolatban számos kérdés merült fel a múltban, elsősorban higanytartalma kapcsán, amely globális viták tárgyát képezte. Az „amalgámkérdés” múltjának és jelenének bemutatásával közleményünk célja a nemzetközi irodalom jelenlegi álláspontjának ismertetése. A jelen összefoglaló a PubMed adatbázisban lévő publikációk, az Európai Fogorvosok Tanácsának irányelvei és a Szakmai Kollégium Fog- és Szájbetegségek Tagozatának ajánlásán alapul. Bár a fogászati amalgám használata széles körben elterjedt, és sok előnnyel jár, aggályok merültek fel az emberi egészségre és a környezetre való káros hatása miatt, amelyben a legfőbb problémát a higanynak a csatornahálózatba való bejutása jelenti a hulladékkezelés során. Az Európai Parlament és Tanács 2017 tavaszán fogadta el a Minamata-egyezményen alapuló, higanyra vonatkozó rendeletét, amelynek a fogászati amalgámot érintő pontjait részletesen taglalja a közlemény. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti tervet kell készíteniük az amalgám kivezetésére, amelynek előkészítése minden országban egyéni sajátosságokra épül. Az ötvözet teljes kivezetése lassan, 2030-ig valósul meg a szabályzat szerint. A szerzők az üvegionomer cementek és a műgyanta bázisú, esztétikus kompozitok ismertetése kapcsán tárgyalják a lehetséges amalgámalternatívák előnyös és hátrányos tulajdonságait. A jövőben számos anyagtani kutatás és hosszú távú követéses vizsgálat szükséges az ideális tömőanyag kifejlesztésére. Több egészségügyi világszervezet mellett az Európai Fogorvosok Tanácsa is felhívja a figyelmet a fogszuvasodás megelőzését elősegítő programokra, amelyek a restaurációk számának csökkentését javasolják. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1700–1709.
Keywords: amalgam; amalgam phase-down; amalgam separator; amalgám; amalgámkivezetés; amalgámszeparátor; composite restoration; glass-ionomer cement; kompozittömés; üvegionomer cement.