Enzalutamide, abiraterone-acetate, and cabazitaxel are licensed post-docetaxel treatments of metastatic castration-resistant prostate cancer (mCRPC) in Hungary. The objectives of the study were to assess the efficacy and safety of post-docetaxel enzalutamide treatment and to compare it with abiraterone and with cabazitaxel, using Medline-based systematic literature search, and meta-analysis of randomised controlled trials (RCT). Overall 3 RCTs were included, one for each substance. Compared to placebo, enzalutamide proved significant efficacy in each primary and secondary endpoint. Enzalutamide extended median overall survival by 4.8 months. Due to lack of a common comparator in the cabazitaxel trial, only enzalutamide and abiraterone were involved in an indirect comparison. No significant difference was identified either in the primary endpoint (overall survival) (HR: 0.97, 95% CI: 0.75-1.25) or in frequencies of adverse events between these two treatments. However, enzalutamide was significantly more efficacious than abiraterone in 3 secondary endpoints: time to prostate-specific antigen (PSA) progression (HR: 0.43, 95% CI: 0.31-0.59), radiographic progression-free survival (HR: 0.6, 95% CI: 0.5-0.72), and PSA response rate (RR: 7.48, 95% CI: 2.83-19.72). Enzalutamide therapy proved clinical efficacy and safety in patients with post-docetaxel mCRPC. In the indirect comparison, efficacy and safety of abiraterone and enzalutamide were found to be similar.
Magyarországon jelenleg a metasztatikus, kasztrációrezisztens prosztatarák (mCRPC) terápiájában poszt-docetaxel alkalmazásban enzalutamid, abirateron és cabazitaxel hatóanyagok rendelhetõek. Célunk a Magyarországon 2013-ban törzskönyvezett enzalutamid klinikai hatásosságának és biztonságosságának elemzése és összehasonlítása abirateronnal és cabazitaxellel, szisztematikus irodalomkeresés és randomizált, kontrollált vizsgálatok (RCT) metaanalízissel végzett direkt és indirekt összehasonlítása módszerével. Mindhárom hatóanyag esetében 1-1 RCT került beválogatásra. A három hatóanyag minden elsõdleges és másodlagos végpontban szignifikánsan hatásosabbnak bizonyult a placebónál. Az enzalutamidkezelés a betegek medián túlélését 4,8 hónappal hosszabbította meg. Az indirekt összehasonlításba csak az enzalutamidot és az abirateront vontuk be, a cabazitaxel esetében nem volt közös komparátor. A két terápia között nem találtunk szignifikáns eltérést sem az elsõdleges végpontban (túlélés) (HR: 0,97, 95% KI: 0,75–1,25), sem a nemkívánatos események tekintetében. Három másodlagos végpontban az enzalutamid szignifikánsan hatásosabb az abirateronnál: prosztataspecifikus antigén (PSA) progresszióig eltelt idõ (HR: 0,43, 95% KI: 0,31–0,59), radiológiai progressziótól mentes túlélés (HR: 0,6, 95% KI: 0,5–0,72) és PSA-választ adók aránya (RR: 7,48, 95% KI: 2,83–19,72). Az enzalutamid klinikailag kedvezõ hatású és alkalmazása biztonságos poszt-docetaxel mCRPC kezelésében. Az indirekt összehasonlítás alapján az enzalutamid- és az abirateronkezelés klinikai hatásossága és biztonságossága hasonló.