Sunitinib is a basic medicine in the therapy of metastatic clear cell renal carcinoma. Our aim was to retrospectively evaluate the efficacy of sunitinib in the everyday clinical practice taking the most common side effects and clinical features into consideration. Data of ninety-four patients with metastatic, clear cell renal carcinoma, receiving sunitinib therapy were analyzed retrospectively, regarding efficacy and toxicity. Factors potentially influencing progression-free survival (PFS) and overall survival (OS) [age, nephrectomy, "off-target" side effects that are not connected to vascular endothelial growth factor receptor (VEGFR)] were studied. Complete remission, partial remission and stable disease occurred in 8 (8.5%), 30 (31.9%) and 50 (53.1%) patients, respectively. Objective tumor response developed in 38 (40.4%) cases. Median PFS and OS were 18.3 (95% CI 14.45-22.14) and 27.9 (95% CI 20.95-34.85) months, respectively. PFS and OS were more favorable in case of hypothyreosis (pPFS=0.005, pOS=0.043), hand-foot syndrome (pPFS=0.006, pOS=0.008), grade ≥2 neutropenia (pPFS=0.003, pOS=0.008) and thrombocytopenia (pPFS=0.01, pOS=0.011). Effective therapy of manageable side effects (most of which have potential predictive effect) is important for favorable survival results. Maintenance of dose intensity is also essential in order to compare the daily routine with the efficacy and safety results of clinical trials.
Az áttétes világossejtes veserák terápiájának bázisgyógyszere a sunitinib. Elemzésünk célja a sunitinib hatékonyságának retrospektív értékelése volt a napi betegellátás körülményei között, a leggyakoribb mellékhatások és klinikai jellemzõk függvényében. Kilencvennégy, áttétes világossejtes veserákos, sunitinibkezelésben részesülõ beteg adatait értékeltük retrospektív módon a hatékonyság és a toxicitás szempontjából. Vizsgáltuk a progressziómentes túlélést (PFS) és teljes túlélést (OS) potenciálisan befolyásoló tényezõket (kor, nephrectomia, valamint a nem vaszkuláris endothelialis növekedési faktor receptorhoz (VEGFR) kapcsolt, „off-target” mellékhatások). Komplett remisszió 8 (8,5%), részleges remisszió 30 (31,9%), így objektív tumorválasz 38 (40,4%), stabil betegség 50 (53,1%) esetben alakult ki. A medián PFS 18,3 hónap (95% CI 14,45–22,14), a medián OS 27,9 hónap (95% CI 20,95–34,85) volt. Kedvezõbb volt a PFS és OS hypothyreosis (pPFS=0,005, pOS=0,043), kéz-láb szindróma (pPFS=0,006, pOS=0,008), grade ≥2 neutropenia (pPFS=0,003, pOS=0,008) és thrombocytopenia (pPFS=0,01, pOS=0,011) kialakulása esetén. A kedvezõ túlélési eredményekhez fontos a menedzselhetõ mellékhatások effektív ellátása (melyek jelentõs része potenciálisan prediktív jelleggel bírhat), valamint a dózisintenzitás tartása, mely által a napi rutinellátás és a klinikai vizsgálatok alkalmával elért hatékonysági és biztonságossági eredmények összemérhetõek.