Polycystic ovary syndrome is recognized as the most common hormonal and metabolic disorder of women. This heterogeneous endocrinopathy characterized by clinical and/or biochemical hyperandrogenism, oligo- or amenorrhoea, anovulatory infertility, and polycystic ovarian morphology. The prevalence, clinical feature and the risk of co-morbidity vary depending on the accuracy of the diagnosis and the criteria used. Evidence suggests that those women are at high risk who fulfil the criteria based on National Institute of Health. The complex feature of the syndrome and the considerable practice heterogeneity that is present with regards to diagnostic testing of patients who are suspected to have polycystic ovary syndrome require an interdisciplinary, evidence-based diagnostic approach. Such a method can ensure the patient safety and the effectiveness and efficiency of the diagnosis. This paper summarises the highest available evidence provided by well-designed studies, meta-analysis and systematic reviews of the clinical feature and the clinical implications of the diagnostic criteria of polycystic ovary syndrome.
A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin és anyagcsere-betegsége. A különböző klinikai formában jelentkező betegség kardinális tünetei közé tartoznak a hiperandrogén bőrtünetek és/vagy emelkedett szérumandrogénszintek, oligo- vagy amenorrhoea, anovuláció miatt kialakuló meddőség és esetenként a petefészek polycystás szerkezete. A szindróma prevalenciája, klinikai megjelenése és a társuló betegségek függnek az alkalmazott diagnosztikus technológiák pontosságától, valamint attól, hogy mely kritériumrendszer alkalmazásával történt a diagnózis felállítása. Újabb kutatások szerint a társuló betegségek kockázata főleg azoknál a betegeknél fokozott, akiknél a National Institute of Health által megfogalmazott kritériumok alapján történt a diagnózis. Tekintettel a kórkép komplex megjelenésére és a kritériumrendszerekben jelenleg tapasztalható jelentős eltérésekre, a diagnózis kimondásához interdiszciplináris, bizonyítékon alapuló megközelítés szükséges, amellyel javulna a diagnózis eredményessége, hatékonysága. A dolgozat a rendelkezésre álló legmagasabb bizonyítékok, szisztematikus irodalmi áttekintések és metaanalízisek felhasználásával ismerteti a szindróma diagnosztikai kritériumainak legújabb eredményeit és a kórképhez társuló klinikai és anyagcsere-elváltozások diagnosztikájához szükséges bizonyítékokat. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1175–1188.
Keywords: bizonyítékon alapuló orvoslás; diagnosis; diagnózis; evidence-based medicine; interdisciplinary; interdiszciplináris; polycystic ovary syndrome; polycystás ovarium szindróma.