Cancer-related hypercalcaemia is one of the most common life-threatening metabolic disorders. It occurs in 20% to 30% of patients with cancer during the course of the disease, which depends on tumour type, too. There are two types of cancer-related hypercalcemia: humoral hypercalcemia and local osteolytic hypercalcaemia. Malignant hypercalcaemia is mediated by several circulating factors secreted by malignant cells. The biological actions of these factors are primarily stimulation of osteoclasts to resorb bone and, secondly, stimulation of calcium reabsorption at the renal tubules resulting in an elevation of serum calcium level. Diagnosis of hypercalcaemia is relatively difficult due to the non-specific clinical signs as well as the underlying malignancy and the side-effects of palliative medical treatment. Consequently, cancer-related hypercalcaemia is underdiagnosed quite often. Unrecognised malignant hypercalcaemia can lead to death. Nowadays 90% of hypercalcaemia can be treated with administration of intravenous saline containing fluids and bisphosphonates. Literature data suggest that hypercalcaemia is treated in less than 40% of hospitalized patients properly due to diagnostic errors and mismanagement.
A tumorasszociált hypercalcaemia az egyik leggyakrabban előforduló, életet veszélyeztető anyagcsere-rendellenesség daganatos betegekben, amelynek prevalenciája 20–30% a tumor típusától függően. Két fő formája a humorális és a lokális osteolyticus hypercalcaemia. A malignitáshoz társuló hypercalcaemia kialakulásában a tumorsejtek által szekretált számos mediátor vesz részt, amelyek elsősorban az osteoclast mediálta csontreszorpciót, másodsorban a renalis kalciumreabszorpciót serkentve játszanak szerepet a szérumkalciumszint emelésében. A hypercalcaemia felismerése gyakran jelent nehézséget, a nem specifikus tünetek jelenléte, valamint a tumoros alapbetegség és palliatív gyógyszeres kezelés okozta hasonló tünetek miatt. Mindezek okán a malignus daganatban szenvedők hypercalcaemiája gyakran aluldiagnosztizált. A malignitáshoz társult hypercalcaemia fel nem ismert esetei a mai napig a beteg halálát okozhatják. Manapság az esetek legalább 90%-a sikeresen kezelhető parenteralis folyadékpótlással és biszfoszfonátok adásával. Irodalmi adatok alapján a hypercalcaemiában szenvedő hospitalizált daganatos betegek kevesebb mint 40%-a kap megfelelő kezelést, amelynek oka a diagnosztikai és terápiás hibákban rejlik. Orv. Hetil., 2013, 154, 1367–1373.